Ditrói Gábor
| Ditrói Gábor | |
| Született | 1884. október 3. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1950. május 7. (65 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár (1925–1950) |
| Sírhelye | Szeged Belvárosi temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ditrói Gábor (Kolozsvár, 1884. október 3. – Szeged, 1950. május 7.) egyetemes orvosdoktor, a szemészet nyugalmazott egyetemi, nyilvános rendes tanára, a Szegedi Tudományegyetem 1935/36., 1948/49. tanévi rektora, 1936/37. tanévi prorektora, az Orvostudományi Karnak 1930/31., 1939/40., 1945/46. tanévi dékánja, 1931/32., 1940/41., 1946/47. tanévi prodékánja.[1] Ditrói Mór (1851–1945) unokaöccse.[2]
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Ditrói József és Erőskövy Vilma voltak.[3] Középiskoláit Kolozsváron járta ki. 1909-ben orvosi diplomát szerzett Budapesten. 1909–1911 között a Pécsi Városi Közkórház másodorvosa volt. 1911–1913 között a budapesti tudományegyetem Mária utcai Szemészeti Klinika gyakornoka volt. 1912-ben szemész szakképesítést kapott. 1913–1919 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinika tanársegéde, 1918–1919 között magántanára volt. Az I. világháborúban (1914–1918) harctéri szolgálatot teljesített; ezredorvosként fontos szerepet játszott a kolerajárvány megfékezésében. 1918-ban magántanárrá habilitálták. 1921–1924 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinika adjunktusa volt. 1925–1950 között a szemészeti diagnosztika nyilvános rendes tanára, illetve tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1930–1931 között, valamint 1939–1940 között és 1945–1946 között az Orvostudományi Kar dékánja volt.[4] 1931–1932 között, valamint 1940–1941 között és 1946–1947 között dékánhelyettes volt. 1935–1936 között, valamint 1948–1949 között az egyetem rektora volt. 1935–1941 között a Magyar Szemorvos Társaság elnöke volt. 1936–1937 között rektorhelyettes volt. 1936–1937 között országgyűlési képviselő volt, a szegedi egyetem képviseletében a Felsőház tagja.
Munkássága[szerkesztés]
A Szemészet című szaklap szerkesztőbizottsági tagja, valamint több tudományos társaság, illetve bizottság tiszteletbeli elnöke volt. Fő kutatási területei a szem egyensúlyzavarának, proteinterápiájának, a kamilla hatóanyaga gyógyászati alkalmazásának, a retina betegségeinek témakörét foglalta magába. Több szakközleménye jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban.
Sírja a szegedi Belvárosi temetőben található.
Művei[szerkesztés]
- Klinik und Pathologie der Uvealtuberkulose (Szabó Györggyel, Lipcse-Budapest, 1943)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/magyar_politikai_lexikon_2.PDF
- Nemzeti Örökség Intézete
- Tudósnaptár
- Szegedi Tudományegyetem
További információk[szerkesztés]
- Elwyn, H.: Diseases of the retina (London, 1947)
- Ditrói Gábor (Szemészet, 1950. 87. sz.)
- Ditrói Gábor (Szegedi Egyetemi Almanach, 1921–70.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8