Darázslepke

Darázslepke
	Darázslepkék (hím és nőstény)
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Öregcsalád:	Szitkárszerűek (Sesioidea);
Család:	Szitkárfélék (Sesiidae);
Nem:	Sesia;
Faj:	S. apiformis;
Tudományos név
	Sesia apiformis; Clerck, 1759
Szinonimák
	darázsszitkár
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Darázslepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Darázslepke témájú médiaállományokat és Darázslepke témájú kategóriát.

A darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Ez a holarktikus faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz.

Megjelenése[szerkesztés]

A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van.

Életmódja[szerkesztés]

Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik.

A hernyók a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében.

Mérsékelten polifág faj. Fő gazdanövényei a nyárfafélék, de megtelepedhet a fűzön, a hárson, a kőrisen és a nyíren, esetenként a tölgyön is.

Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a nagy nyárfacincérrel együtt az idősebb anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak.

Névváltozatok[szerkesztés]

darázsszitkár^[1]

További információk[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Darázslepke témájú médiaállományokat.

Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
FAZEKAS IMRE: Az Északi-középhegység üvegszárnyú lepkefaunája
Csóka György – Kovács Tibor: Xilofág rovarok

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Mészáros2005-1] Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)

[1]