Csincsiang
A csincsiang () (kínai:秦腔, pinjin: Qínqiāng) vagy luantan (kínai:亂彈, pinjin: Luàntán) a kínai Senhszi () tartomány északnyugati részének jellemző népi kínai opera stílusa,[1] ahol évezredekkel ezelőtt csin () volt a neve. Dallamai az ősi Senhszi () és Kanszu () falusi területeiről származnak.[2] A szó jelentése „a csin () dallama vagy hangja”[3]
A műfajban egyik használatos hangszer a bangzi, melyről a bangzi opera elnevezést is kapta. A bangzi dallam a legrégebbi és leggazdagabb opera hangzás a négy nagy kínai dallam közül.[4]
Tan Tun (), a The First Emperor című opera zeneszerzője kutatta a csincsiangot () a mű alkotásakor, hogy többet tudjon meg az ősi kínai zenei stílusokról.[5]
Történelem[szerkesztés]
A csincsiangot () 1785-ben Csien-lung () császár betiltotta Pekingben. Azt állították, hogy ennek oka a műfaj szexuális utalásai voltak, de vélhetően a valódi ok az volt, hogy ez a stílus a korábbi népi kínai operastílusoktól eltérően társadalomkritikát is tartalmazott. A tiltás következménye azonban az lett, hogy a stílus Pekingen kívül szélesebb körben terjedt, különösen a délkeleti színházakban.[6]
Szereplők[szerkesztés]
A csincsiang stílusban 13 féle szereplő van négy szereplőtípusban: négyféle seng () (férfi), hatféle dan (nő), kétféle csing () (festett arcú férfi) és egy csou () (bohóc) szereplő.
Források[szerkesztés]
- ↑ „China promove programas diversificados durante o Festival da Primavera”, China Radio International , 2008. február 8. (Hozzáférés: 2011. július 8.) (English)
- ↑ „Chinese opera The First Emperor transmitted live into theaters worldwide”, People's Daily , 2007. január 14. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
- ↑ Adam Yuet Chau: Miraculous response: doing popular religion in contemporary China. (hely nélkül): Stanford University Press. 2006. 53. o. ISBN 9780804751605 Hozzáférés: 20110708
- ↑ Women of China. (hely nélkül): Foreign Language Press. 2001. Hozzáférés: 20110708
- ↑ Matt Dobkin and Ken Smith. „Tan Dun's Operatic Odyssey”, Playbill , 2006. december 6. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
- ↑ Li Ruru: Soul of Beijing Opera: Creativity and Continuity in Modern Performance. (hely nélkül): Hong Kong University Press. 2010. 36. o. ISBN 9789622099951 Hozzáférés: 20110708
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Qinqiang című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.