Clausula rebus sic stantibus
A clausula rebus sic stantibus (latin, a kifejezés jelentése: „a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék”) a szerződések jogában a körülmények alapvető megváltozására utal. Egy ilyen változás esetén egy egyezmény vagy szerződés egyik tagja kivonhatja magát alóla.[1]
A nemzetközi jogban[szerkesztés]
1969. évi Bécsi egyezmény a szerződések jogáról[szerkesztés]
Ezt a doktrínát a nemzetközi jogászok részéről sok kritika érte, mert kilépési lehetőséget biztosít a szerződéses kötelezettségek alól. A jelenlegi gyakorlat a hatókörének behatárolása felé mutat.[1] A „körülmények alapvető megváltozása” a bécsi egyezmény 62. cikke szerint akkor állapítható meg, ha A szerződés megkötésének idejében fennállott körülményeknek a részes felek által előre nem látott alapvető megváltozására, mint a szerződés megszűnésének vagy az abból való kilépésnek az okára nem lehet hivatkozni, kivéve, ha:
- szerződés megkötésének idejében fennállott körülményeknek a részes felek által előre nem látott alapvető megváltozásáról van szó;
- ezeknek a körülményeknek a fennállása lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a részes felek a szerződést magukra nézve kötelező hatályúnak ismerjék el;
- a változás hatására gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke.[1][2]
A Bécsi Egyezmény különbséget tesz a teljesítés utólagos lehetetlenülése és a körülmények alapvető megváltozása között.[3] Előbbi akkor lehet kilépési indok az egyezmény 61. cikke alapján, ha „a lehetetlenülés a szerződés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges tárgy tartós eltűnése vagy megsemmisülése folytán következett be.”[2]
A magyar jogrendszerbe az 1969. évi bécsi egyezményt a szerződések jogáról az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet emelte be.[4]
A magyar jogban[szerkesztés]
1987. évi 12. törvényerejű rendelet[szerkesztés]
Az 1987. évi 12. tvr. emelte be a magyar jogrendszerbe az 1969. évi bécsi egyezményt a szerződések jogáról, így annak 62. cikke a magyar jogrendszernek is része, azaz nemzetközi szerződés esetén a clausula rebus sic stantibus elvét a bécsi egyezmény szerint kell értelmezni.
Polgári Törvénykönyv[szerkesztés]
A clausula rebus sic stantibus elvét a Polgári Törvénykönyv hatodik könyvének 192. §-a tartalmazza:
6:192. § [Bírósági szerződésmódosítás]
(1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését
követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Evans, Graham, Jeffrey Newnham. Dictionary of International Relations (angol nyelven). London: Penguin Books, 467. o. (1998). ISBN 0140513973
- ↑ a b Bécsi egyezmény a szerződések jogáról. 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről. [2008. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 15.)
- ↑ szerk.: Elizabeth A. Martin, Jonathan Law: Dictionary of Law, 6 (angol nyelven), Oxford University Press, USA, 441. o. (2006). ISBN 019280698X
- ↑ http://www.njt.hu
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
