Bohan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bohan (Бохан)
Bohan zászlaja
Bohan zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyIrkutszki terület
JárásBohani
Irányítószám669310, 669311
Népesség
Teljes népesség
  • 2560 fő (1939)
  • 3518 fő (1959)[1]
  • 4995 fő (1970)
  • 4525 fő (1979)
  • 5040 fő (1989)
  • 5425 fő (2002)
  • 5169 fő (2010)
  • 5170 fő (2011)
  • 5118 fő (2012)
  • 5126 fő (2013)
  • 5099 fő (2014)
  • 5126 fő (2015)
  • 5138 fő (2016)
  • 5132 fő (2017)
  • 5127 fő (2021)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Bohan (Oroszország)
Bohan
Bohan
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 09′ 11″, k. h. 103° 46′ 17″Koordináták: é. sz. 53° 09′ 11″, k. h. 103° 46′ 17″
Bohan (Irkutszki terület)
Bohan
Bohan
Pozíció az Irkutszki terület térképén

Bohan (oroszul: Бохан) település Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, az Uszty-ordinszkiji Burját körzetben. A Bohani járás székhelye.

Lakossága: 5169 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

Az Irkutszki terület déli részén, Irkutszktól északra, az Ida (az Angara jobb oldali mellékfolyója) bal partján helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

A 16. század végén vagy a 17. század elején keletkezett. Eredeti neve Argahan, ezt 1902-ben változtatták Bohanra. Mezőgazdasági jellegű járás székhelye.

Oktatás[szerkesztés]

Középfokú pedagógiai oktatási intézménye (Bohanszkij pedagogicseszkij kolledzs) elődjét 1932-ben alapították. A kolledzsben ma szakembereket képeznek az óvodák és az iskolák alsó osztályai számára, valamint szociális munkára.

A településen van az Uszty-ordinszkiji Burját körzet egyetlen felsőoktatási intézménye. A Burját Állami Egyetem (Ulan-Ude) bohani filiáléját 1999-ben alapították, a következő évben vette fel első hallgatóit és 2013-ban is még sikeresen működött. 2014 nyarán azonban – az ország sok más felsőoktatási intézményével (fiókintézményével) együtt – központilag leállították további hallgatók felvételét és elrendelték az intézmény bezárását vagy jelentős „átszervezését”.[3]

2015 augusztusra a karok (fakultások) zöme megszűnt, és a felsőoktatás fizetőssé vált. Az intézményt vezetői még ebben a csonka felállásban is igyekeztek a körzet oktatási, tudományos, kulturális központjaként fenntartani.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]