Barta Gábor (tisztiorvos)
| Barta Gábor | |
| Született | Braun Gábor 1865. január 21. Tarnabod |
| Elhunyt | 1930. november 20. (65 évesen) Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hercz Szidónia (h. 1897–1902) Frühauf Margit (h. 1909–1930) |
| Foglalkozása | tisztiorvos |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1892, orvostudomány) |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (15. parcella 3. sor, 21. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barta Gábor, születési és 1892-ig használt nevén Braun Gábor[1] (Tarnabod, 1865. január 21. – Budapest, Józsefváros, 1930. november 20.)[2] tisztiorvos, egészségtan tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Braun Ármin és Engel Léni fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Egri Katolikus Főgimnáziumában és a Jászberényi Kerületi Katolikus Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett. 1892. december 10-én orvosdoktorrá avatták.[3] Oklevelének megszerzését követően a Szent Rókus Kórháznál kezdte meg működését, ahonnan a Ferenc József Kereskedelmi Kórházhoz került. 1893. május 1-jével a miskolci 10. honvéd gyalogezred állományában segédorvosi kinevezést kapott,[4] s ugyanezen év novemberében megkapta tartalékos főorvosi kinevezését is.[5] 1908. október 10-én, mint ideiglenes hatósági orvos, a főváros szolgálatába lépett. 1909 májusában udvari tanácsosi címmel tüntették ki.[6] Októberben megszerezte a tisztiorvosi képesítést és novembertől ideiglenes tisztiorvos lett.[7] 1910. június 24-én megbízták a VIII. kerületi orvosi tennivalókkal.[8] 1910 novemberében a kerületközi bizottság kerületi orvossá választotta. 1913 júliusában a VIII. kerülethez került tisztiorvosi állásba. Az első világháború idején, 1916 májusában a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes II. osztályú díszjelvényét adományozták számára.[9] Számos tudományos cikke, dolgozata és önálló műve jelent meg. A magyar Vöröskereszt Egyletnek örökös tagja, a Józsefvárosi Orvostársaság alelnöke és számos tudományos és társadalmi egyesületnek tagja volt. Halálát hurutos tüdőgyulladás okozta.
Első házastársa Hercz Szidónia volt, akivel 1897. március 9-én Budapesten, a Ferencvárosban keltek egybe.[10] 1902 júliusában elváltak. Második felesége Frühauf Margit (1871–1962)[11] volt, Frühauf Rudolf és Herzfeld Katalin lánya, akit 1909. március 4-én vett nőül. Esküvői tanúik Rózsavölgyi Antal és botfai Hűvös Iván voltak.[12]
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 55412/1892. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1892. év 2. oldal 6. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 3153/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ „Egyetemes orvosdoktorokká felavattattak”, Orvosi Hetilap, 1892. december 18. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1893. április 28. (20. évfolyam, 26. szám)
- ↑ Gyógyászat, 1893. december 31. (33. évfolyam, 53. szám)
- ↑ „Orvosok kitüntetése”, Gyógyászat, 1909. május 30. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ Magyarország, 1909. október 20. (16. évfolyam, 248. szám)
- ↑ Fővárosi Közlöny, 1910. október 18. (21. évfolyam, 76. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1916. május 25. (50. évfolyam, 120. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Hercz Szidóniával a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 471/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ Barta Gáborné halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 603/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Frühauf Margittal a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 134/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- szerk.: Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona (1930). Hozzáférés ideje: 2022. november 6.
