Barnanyakú holló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barnanyakú holló
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Nem: Corvus
Faj: C. ruficollis
Tudományos név
Corvus ruficollis
Lesson, 1830
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barnanyakú holló témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barnanyakú holló témájú médiaállományokat és Barnanyakú holló témájú kategóriát.

A barnanyakú holló (Corvus ruficollis) vagy sivatagi holló[1] a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[2][3]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt René Primevère Lesson francia orvos és ornitológus írta le 1830-ban.[4]

Előfordulása[szerkesztés]

Egész Észak-Afrikában megtalálható; előfordulási területe Kenyától az Arab-félszigeten keresztül egészen Irán déli részéig nyúlik. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi cserjések, szavannák és forró sivatagok, édesvízi források és oázisok közelében, sziklás környezetben, valamint városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testméretben nem éri el a közönséges hollót, testhossza 56 centiméter, testtömege 500-647 gramm,[6] így is tekintélyt parancsoló varjúféle. Első pillantásra nem sok különbséget lehet fölfedezni közte és „közönséges” társa között, de a gondos megfigyelő észreveheti a különbségeket: csőre sem olyan nagy és oldalról nézve szárnyai is hegyesebbek európai rokonáénál. Mégis legjellegzetesebb ismertetőjegye a sötétbarna toroktájék, melyről nevét kapta. Testének többi részén tollazata kékes- vagy lilásfekete.

Tollai rendkívül gyorsan kifakulnak, rövid idő alatt még a tiszta fekete tollak is barnás színárnyalatot kapnak. A vedlés előtt álló barnanyakú holló már határozottan barna színű; csőre és lába azonban mindig fekete marad.

Életmódja[szerkesztés]

Gyakorlatilag mindenevő. Táplálékai közt egyaránt találhatunk sáskákat, szöcskéket éppúgy, mint kígyókat, fiatal teknősöket, növényi magvakat, és más gyümölcsöket. Nem ritkán kifosztja a datolyaültetvényeket, part menti sekélyesben kisebb halat fog és megeszi a dögöt is. Nem félénk, de rendkívül éber madár. Ha elveszítjük bizalmát, roppant gyanakvóvá válik, és hamar tovaszáll. Hangja a közönséges hollóénál valamivel magasabb, nagyon hasonlít a kormos varjú károgásához.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkelési szokásai közönséges társához nagyon hasonlók, főleg sziklaszirteken, magas fákon fészkel. A tojó rendszerint 4–5 tojást tojik, melyeken 20–22 napig kotlik. A fiatal madarak először a 37–38. nap környékén hagyják el fészküket, 42–45 napos korukban pedig már kiválóan repülnek.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Sok helyütt kártevőként tartják nyilván. Szudánban megdézsmálják a datolyaültetvényeket, az izraeli Negev-sivatagban pedig veszélyt jelentenek a helyi egyiptomi teknős (Testudo kleinmanni) és mór teknős (Testudo graeca) populációra. 1982-ben egy barnanyakú hollópárnak otthont adó fa alatt összesen 40 db fiatal teknős páncélját számolták össze.

Média[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Videók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fekete István. Kittenberger Kálmán élete, 347. o. (1962) 
  2. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
  3. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Brown-necked Raven című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.