Barbara Boxer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barbara Boxer
Született1940. november 11. (83 éves)[1][2][3]
Brooklyn
Állampolgárságaamerikai
GyermekeiNicole Boxer
Foglalkozása
  • politikus
  • regényíró
  • író
  • tőzsdeügynök
  • hírlapszerkesztő
  • congressional staff
Tisztségeszenátor
Iskolái

A Wikimédia Commons tartalmaz Barbara Boxer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barbara Sue Levy Boxer (New York, Brooklyn, 1940. november 11. –) amerikai politikus, aki 1993 és 2017 között Kalifornia szenátora volt. 1983 és 1993 között képviselő a demokraták színében.

A New York Brooklyn városrészében felnőtt Boxer a George W. Wingate High Schoolban és a Brooklyn College-ben végzett. Több évig dolgozott tőzsdeügynökként, majd férjével Kaliforniába költözött. Az 1970-es években a Pacific Sun újságírója és John L. Burton amerikai képviselő egyik segédje volt. Dolgozott Marin megye Felügyelő Bizottságában, és ő lett a Bizottság első női elnöke. A "Barbara Boxer Gives a Damn" szlogennel megválasztották Kalifornia 6. választókerületének a képviselőjévé a washingtoni Kongresszusban.

1992-ben Boxer Kaliforniában megnyerte az USA Szenátusába kiírt választást. A harmadik, 2004-es megmérettetésen 6,96 millió szavazatot kapott, és ezzel a történelemben ő kapta a legtöbb szavazatot, mikor megválasztották szenátorrá. Ezt a rekordot a szenior Dianne Feinstein kaliforniai szenátor döntötte meg 2012-ben, mikor újraválasztották.[4] Boxer és Feinstein lett az első női pár, akik egyszerre képviseltek egy adott államot.[5][6][7] Boxer a Környezetvédelmi és Közmunka Tanács tagja és az Etikai Választott Bizottság alelnöke volt. Bár általában azzal a San Francisco Bay Area területtel azonosítják, ahol politikai karrierje kezdődött, Boxer jelenleg Coachella Valley lakója.

2015, január 8-án Boxer bejelentette, hogy nem indul 2016-ban a szenátori helyért.[8] A helyét Kamala Harris kaliforniai főügyész vette át.

2020 januárban Boxer társelnökként csatlakozott Washington, D.C.-ben a Mercury Public Affairs lobbiszervezethez.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. GeneaStar
  4. Rob Hotakainen. „California's Boxer faces toughest Senate race yet”, McClatchy Newspapers, Lexington Herald-Leader, 2010. október 20.. [2021. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. április 2.) 
  5. Jewesses in politics represent! | Jewish Women's Archive. Jwa.org, 2002. november 5. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  6. Dianne Feinstein | Congress.gov | Library of Congress. Congress.gov. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  7. Barbara Boxer | Congress.gov | Library of Congress. Congress.gov. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  8. A MESSAGE FROM BARBARA ABOUT THE FUTURE. [2015. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 8.)
  9. Meyer, Theodoric. „Barbara Boxer joins D.C. lobbying firm”, Politico, 2020. január 7. 

Források[szerkesztés]

  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap