Antalovits Ferenc
| Antalovits Ferenc | |
| Született | 1953. július 9. (70 éves) Csepreg |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Antalovits Ferenc (Csepreg, 1953. július 9. –) magyar súlyemelő, edző.
Pályafutása[szerkesztés]
A szombathelyi Haladás VSC versenyzőjeként lett világszerte ismert, s egyben elismert súlyemelő is.
Súlyemelőként[szerkesztés]
Kiemelkedő eredményei[szerkesztés]
Pályafutása során kétszer szerzett Európa-bajnoki bronzérmet, s négy világbajnoki bronz is a nevéhez fűződik. A magyar bajnoki címet kétszer hódította el, s további öt alkalommal lett ezüstérmes.
Olimpia[szerkesztés]
Két olimpián képviselhette a magyar színeket, de sem 1976-ban Montréalban, sem négy évvel később Moszkvában nem szegődött mellé a szerencse, mindkétszer kiesett.
Világbajnokság[szerkesztés]
Négyszeres világbajnoki bronzérmes súlyemelő.
1978-ban a gatysburgi vb-n félnehézsúlyban bronzérmet szerzett.
Európa-bajnokság[szerkesztés]
- 1976-ban nemzeti pontszerző helyen végzett – hatodik.
- 1979-ben a várnai tornán szakításban – bronzérmes.
Európa-Amerika viadal[szerkesztés]
A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség rendezésében 1977-ben súlycsoportjában, magabiztos versenyzésének köszönhetően az első helyen végzett.
Afrika-bajnokság[szerkesztés]
1979-ben Alexandriában megnyerte Afrika-bajnokságot.
Országos bajnokság[szerkesztés]
(1971-1974) között minden országos és vidékbajnokságot megnyerte a Haladás VSE ifjúsági csapata: Molnár, Horváth, Szladovits, Gójer, Nagy, Antalovits és Pipics (edzőjük Tóth György volt).
Sportvezetőként[szerkesztés]
A Haladás-Vasjármű SE Súlyemelő Szakosztályának vezetőedzője, legnevesebb tanítványai: Márkus Erzsébet, Dankó Ilona, Krutzler Eszter, Ajkay Anikó.
Sikerei, díjai[szerkesztés]
2007-ben a Magyar Súlyemelő-szövetség elnöksége az Év edzője címmel tüntette ki.
2010-ben Varga Zoltán az Önkormányzati Minisztérium minisztere a Magyar Sportért Díj III. fokozatát adományozta és jutalomban részesítette.
