10257 Garecynthia
| 10257 Garecynthia | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1977. október 16.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Gareth V. Williams |
| Alternatív név | 4333 T-3, 1996 TO62, 1997 WP53 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 557 872 630 km (3,729 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 476 751 779 km (3,187 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 517 312 204 km (3,458 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,078[1] |
| Orbitális periódus | 2348,764 nap 6,43 év[1] |
| Közepes anomália | 49,604°[1] |
| Inklináció | 4,974°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 138,637°[1] |
| Perihélium szöge | 223,381°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Abszolút fényesség | 12,5[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 10257 Garecynthia (ideiglenes jelöléssel 4333 T-3) egy kisbolygó a Naprendszerben. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1977. október 16-án.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
