Állkapcsosak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Állkapcsosak
Evolúciós időszak: 538–0 Ma
kora-kambriumholocén
Szájszervük típusai
Szájszervük típusai
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Főtörzs: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Állkapcsosak (Gnathifera)
Ahlrichs, 1995
Csoport: Eubilateria
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Törzs: Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia)
Törzsek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Állkapcsosak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Állkapcsosak témájú kategóriát.

Haplognathia sp. (állkapcsos férgecske)
Limnognathia maerski belső felépítése
kerekesféreg a mikroszkóp alatt
Corynosoma wegeneri

Az állkapcsosak (Gnathifera) az ősszájúak (Protostomia) közé tartozó spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia) elsőként, mintegy 638 millió éve kivált főtörzse. Ez a taxon nem tévesztendő össze

  • sem az állkapcsosokkal (Gnathostomata), a gerinchúrosok (Chordata) törzsében a gerincesek (Vertebrata) altörzsének egyik altörzságával,
  • sem az ívelt szárnyú molyfélék közé tartozó és ugyancsak Gnathiferának nevezett lepkenemmel.

A taxon nagy átfedéssel megfelel a hagyományos rendszertanokban elfogadott laposféregszerűek (Platyzoa) főtörzsének.

Megjelenésük, felépítésük, élőhelyük[szerkesztés]

Közös jellemzőjük, hogy garatjukban többtagú állkapcsi készülék található. Ennek felépítése törzsenként igencsak eltérő. Többségük kis vagy mikroszkopikus méretű. Az állkapcsos férgecskék (Gnathostomulida) bélcsatornája másodlagosan egynyílásúvá egyszerűsödött.

A Micrognathozoa név arra utal, hogy a törzs egyetlen, Grönlandon élő faja (Limnognathia maerski) mikroszkopikus méretű.

A kerekesférgek (Rotifera) ugyancsak mikroszkopikus méretűek, csillós kerékszervvel. Belőlük származtatják a kiölthető ormányú, belső élősködő (endoparazita) buzogányfejű férgeket (Acanthocephala).

Egyesek ebbe a főtörzsbe sorolják a kizárólag tengerekben élő, ragadozó nyílférgeket (serteállkapcsúak, Chaetognatha) is. Ezek rendszertani helyzete rendkívül bizonytalan; némely szerzők önálló főtörzsnek tekintik őket.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]