Ugrás a tartalomhoz

„Zöngés és zöngétlen párok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
következik ez abból, hogy arról szól
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
28. sor: 28. sor:
|-
|-
|j
|j
|
|o
|-
|-
|l
|l
|
|cs
|-
|-
|ly
|ly
|
|p
|-
|-
|m
|m
|
|k
|-
|-
|n
|n
|
|c
|-
|-
|ny
|ny

A lap 2024. május 2., 16:14-kori változata

A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek. A mássalhangzó valamilyen akadálynak leküzdéséből (súrlódva, pattanva stb.) keletkezik. Ha ilyenkor a levegő a gégéből a hangszalagok közül áramlik: zöngés, ha a hangszalagok nem rezegnek: zöngétlen mássalhangzó jön létre.

Zöngés-zöngétlen párok a magyar nyelvben
zöngés zöngétlen
b p
d t
dz c
dzs cs
g k
gy ty
h
j o
l cs
ly p
m k
n c
ny
r
v f
z sz
zs s

Két ajak közt zöngés az m és a b, zöngétlen a p; a nyelvhegy és fogtő között zöngés az n és a d, zöngétlen a t; a nyelvközép és szájpadlás közt zöngés a g és zöngétlen a k; az ajak és fog között zöngés a v, zöngétlen az f. Peregve zöngés az r, és bár a hangszálak közül jön, zöngétlen a h.

Források