„2024-es köztársaságielnök-választás Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Kormánypárti esélyesek: Jelöltek Címkék: Vizuális szerkesztés Egyértelműsítő hivatkozások |
→Jelöltek: Korai ötletelni |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
== A választás oka == |
== A választás oka == |
||
A [[2022]]. [[Március 10.|március 10]]-én megválasztott [[Novák Katalin]] [[2024]]. [[Február 10.|február 10]]-én az állami televízióban mondott beszédében bejelentette lemondását a köztársasági elnöki címről, miután személyét több támadás is érte egy a [[Bicskei pedofilbotrány|bicskei pedofilbotrányban]] érintett személynek adott elnöki kegyelemmel kapcsolatban. |
A [[2022]]. [[Március 10.|március 10]]-én megválasztott [[Novák Katalin]] [[2024]]. [[Február 10.|február 10]]-én az állami televízióban mondott beszédében bejelentette lemondását a köztársasági elnöki címről, miután személyét több támadás is érte egy a [[Bicskei pedofilbotrány|bicskei pedofilbotrányban]] érintett személynek adott elnöki kegyelemmel kapcsolatban. |
||
== Jelöltek == |
|||
Az Alaptörvény értelmében ''„A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.”'' |
|||
=== Korai jelöltek === |
|||
==== Kormánypárti esélyesek ==== |
|||
* [[Kövér László]], az [[Országgyűlés]] elnöke.<ref name=":0">{{Cite web |url=https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/uj-koztarsasagielnok-valasztas-kik-lehetnek-a-lehetseges-jeloltek/56msnsh |title=Új államfőválasztás: Kik lehetnek a lehetséges jelöltek? |accessdate=2024-02-10}}</ref> |
|||
* [[Merkely Béla]], magyar orvos, intervenciós kardiológus, sportorvos szakorvos, egyetemi tanár<ref name=":1">{{Cite web |title=Közülük jelölhetik az új államfőt: nem baj, ha szürke vagy savanyú, csak támadhatatlan legyen |url=https://index.hu/belfold/2024/02/12/fidesz-novak-katalin-allamfo-orban-viktor-szalay-bobrovniczky-kristof-stumpf-istvan-navracsics-tibor-merkely-bela/ |work=index.hu |date=2024-02-12 |accessdate=2024-02-12 |language=hu |first=Kunstár |last=Csaba}}</ref> |
|||
* [[Navracsics Tibor]], területfejlesztési miniszter<ref name=":1" /> |
|||
* [[Stumpf István]], jogász, szociológus, egyetemi tanár<ref name=":1" /> |
|||
* [[Trócsányi László]], korábbi alkotmánybíró, korábbi párizsi nagykövet, korábbi igazságügyi miniszter, európai parlamenti képviselő.<ref name=":0" /> |
|||
* [[Szalay-Bobrovniczky Kristóf]], honvédelmi miniszter. <ref name=":0" /> |
|||
==== Ellenzéki esélyesek ==== |
|||
* [[Csath Magdolna]] közgazdász <ref>{{Cite web |title=Bejelentették az első köztársaságielnök-jelöltet |url=https://index.hu/belfold/2024/02/12/koztarsasagi-elnok-allamfo-csath-magdolna-mi-hazank-mozgalom-novak-katalin/ |work=index.hu |date=2024-02-12 |accessdate=2024-02-12 |language=hu |first=Németh Márton |last=Sándor}}</ref> |
|||
Varga Irén (Mahiana Roszallo) |
|||
== Közvetlen államfőválasztás == |
== Közvetlen államfőválasztás == |
||
A lap 2024. február 12., 11:40-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2024. február 12. |
| |||||||||||||
A rendszerváltás utáni kilencedik köztársaságielnök-választást Magyarországon várhatóan 2024 márciusában tartják. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is köztársaságielnök-jelöltté válhasson, az alaptörvény alapján az Országgyűlés legalább negyven tagjának írásbeli ajánlása szükséges.
A választás szabályai
A 2024-es lesz a negyedik államfőválasztás, amelyet az Alaptörvény 10-11 cikkeiben foglaltak alapján bonyolítanak le. A választás idején a köztársasági elnök jelöléséhez a képviselők egyötödének (40 képviselő) ajánlására van szükség. A szavazás lefolytatható egy, illetve több jelölttel is. (Az Alaptörvény a 40 fős ajánlási limittel legfeljebb négyre korlátozza az induló jelöltek számát.)
Az elnökválasztás legalább egy, legfeljebb kettő fordulóból áll, a választásra két egymást követő nap áll rendelkezésre. A szavazás titkos, a képviselők szavazólapokon adják le voksaikat. Az első fordulóban a szavazatok kétharmadának megszerzésével válhat a jelölt köztársasági elnökké. A második fordulóban már csak ez első forduló két legtöbb szavazatot szerző jelöltje vehet részt, az elnöki tisztség elnyeréséhez a szavazó képviselők többségének szavazata szükséges.
_(cropped).jpg)
A választás oka
A 2022. március 10-én megválasztott Novák Katalin 2024. február 10-én az állami televízióban mondott beszédében bejelentette lemondását a köztársasági elnöki címről, miután személyét több támadás is érte egy a bicskei pedofilbotrányban érintett személynek adott elnöki kegyelemmel kapcsolatban.
Közvetlen államfőválasztás
A közvetlen államfőválasztás intézménye az 1990-es rendszerváltás óta többször is felmerült. Először a négyigenes népszavazás eredménye hiúsította meg a bevezetést, majd az érdektelenségbe fulladt 1990-es népszavazás miatt - ahol egyébként a többség 85%-ék a közvetlen államfőválasztás mellett döntött. - nem került bevezetésre a közvetlen államfőválasztás.
Novák Katalin lemondása után a Demokratikus Koalíció[1], a Momentum Mozgalom[2], a Magyar Szocialista Párt[3], a Jobbik-Konzervatívok, a Párbeszéd-Zöldek és a Mi Hazánk Mozgalom is közleményben követeli a közvetlen államfőválasztás intézményének bevezetését.
Jegyzetek
- ↑ Friss: A DK kezdeményezi a közvetlen államfőválasztást. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
- ↑ Közvetlen államfőválasztást követelünk. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
- ↑ Az ellenzék közvetlen államfőválasztást követel. (Hozzáférés: 2024. február 11.)