„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-44-2” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''[[Isztambul]]ban''' számos '''[[tömegközlekedés]]i''' eszköz áll a város több mint 14 millió lakosának rendelkezésére. A hagyományos értelemben vett tömegközlekedés 1871-ben indult meg az első lóvasút üzembe állításával, bár 1851-ben már közlekedtek gőzhajók az európai és ázsiai oldal között, ami tekinthető egyfajta tömegközlekedési módnak. 1874-ben elindult a Tünel nevű siklóvasút, 1914-ben pedig már elektromos villamosok közlekedtek a város európai oldalán. |
[[Isztambul tömegközlekedése|Törökország fővárosának tömegközlekedésében]], '''[[Isztambul]]ban''' számos '''[[tömegközlekedés]]i''' eszköz áll a város több mint 14 millió lakosának rendelkezésére. A hagyományos értelemben vett tömegközlekedés 1871-ben indult meg az első lóvasút üzembe állításával, bár 1851-ben már közlekedtek gőzhajók az európai és ázsiai oldal között, ami tekinthető egyfajta tömegközlekedési módnak. 1874-ben elindult a Tünel nevű siklóvasút, 1914-ben pedig már elektromos villamosok közlekedtek a város európai oldalán. |
||
Isztambul modern tömegközlekedésének meghatározó eleme a folyamatos fejlesztés alatt álló, 2020-ban hat működő vonallal rendelkező [[isztambuli metró|metró]], melynek hosszát 2019 után 1000 kilométerre tervezi kiterjeszteni a városvezetés. 2013-ban megnyitották a [[Boszporusz]] alatt futó [[Marmaray]] alagutat, melybe bekapcsolták az elővárosi vasútvonalakat ''(banliyö)'' is. A vasúthálózatot kiegészíti még a [[Tünel]] mellett két másik siklóvasút, valamint két [[drótkötélpályás felvonó|libegő]]. |
Isztambul modern tömegközlekedésének meghatározó eleme a folyamatos fejlesztés alatt álló, 2020-ban hat működő vonallal rendelkező [[isztambuli metró|metró]], melynek hosszát 2019 után 1000 kilométerre tervezi kiterjeszteni a városvezetés. 2013-ban megnyitották a [[Boszporusz]] alatt futó [[Marmaray]] alagutat, melybe bekapcsolták az elővárosi vasútvonalakat ''(banliyö)'' is. A vasúthálózatot kiegészíti még a [[Tünel]] mellett két másik siklóvasút, valamint két [[drótkötélpályás felvonó|libegő]]. |
A lap 2021. szeptember 29., 00:27-kori változata
Törökország fővárosának tömegközlekedésében, Isztambulban számos tömegközlekedési eszköz áll a város több mint 14 millió lakosának rendelkezésére. A hagyományos értelemben vett tömegközlekedés 1871-ben indult meg az első lóvasút üzembe állításával, bár 1851-ben már közlekedtek gőzhajók az európai és ázsiai oldal között, ami tekinthető egyfajta tömegközlekedési módnak. 1874-ben elindult a Tünel nevű siklóvasút, 1914-ben pedig már elektromos villamosok közlekedtek a város európai oldalán.
Isztambul modern tömegközlekedésének meghatározó eleme a folyamatos fejlesztés alatt álló, 2020-ban hat működő vonallal rendelkező metró, melynek hosszát 2019 után 1000 kilométerre tervezi kiterjeszteni a városvezetés. 2013-ban megnyitották a Boszporusz alatt futó Marmaray alagutat, melybe bekapcsolták az elővárosi vasútvonalakat (banliyö) is. A vasúthálózatot kiegészíti még a Tünel mellett két másik siklóvasút, valamint két libegő.
Isztambul autóbusz-hálózatát két cég működteti, 750 vonalon több mint 4000 járművel. A távolsági buszokat kiszolgáló legnagyobb pályaudvar az isztambuli buszpályaudvar. Isztambulban különleges gyorsbuszhálózat is működik, a Metrobus. A török városokra jellemző, fix útvonalon közlekedő dolmuşok Isztambulban is elterjedtek, kötött útvonalon közlekedő taxiként is funkcionálnak.
A vízi közlekedés fontos része a város mindennapi életének, a Boszporusz két partja között számos komp- és vízibusz közlekedik. Isztambult három nemzetközi repülőtér szolgálja ki, az államalapító Mustafa Kemal Atatürkről elnevezett Atatürk repülőtér a város európai oldalán, az Atatürk fogadott lányáról, Sabiha Gökçenről elnevezett Sabiha Gökçen repülőtér az ázsiai oldalon, valamint a 2018-ban átadott Isztambuli repülőtér.
Az isztambuli tömegközlekedési eszközökön Istanbulkarttal lehet fizetni, mely egy érintőkártyás okos-fizetőrendszer.