„Lázár Ervin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
121. sor: 121. sor:
*Százpettyes katica. Mesék, mesenovellák, kiadatlan írások; Móra, Bp., 2019
*Százpettyes katica. Mesék, mesenovellák, kiadatlan írások; Móra, Bp., 2019
*Játék álarcban. Összegyűjtött novellák, 1957-1968; Helikon, Bp., 2019 (Lázár Ervin művei Novellák)
*Játék álarcban. Összegyűjtött novellák, 1957-1968; Helikon, Bp., 2019 (Lázár Ervin művei Novellák)

===asdf===
*Várhidi Attila: ''Játsszunk színházat! Dramatizált népmesék, Lázár Ervin-, Móra Ferenc-mesék, sulikomédiák gyermekszínjátszó rendezőknek, pedagógusoknak és bábosoknak''; Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1999 (''Szín-játék-tár'')


== Filmográfia ==
== Filmográfia ==

A lap 2020. június 15., 08:13-kori változata

Lázár Ervin
2002-ben
2002-ben
Élete
Született1936. május 5.
Budapest
Elhunyt2006. december 22. (70 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiLázár István
Pentz Etelka
HázastársaVathy Zsuzsa
GyermekeiZsófia, Fruzsina, Zsigmond
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)novella, gyermek- és ifjúsági irodalom
Első műveA kisfiú meg az oroszlánok (1964)
Fontosabb műveiA Hétfejű Tündér (1973)
A Négyszögletű Kerek Erdő (1985)
KiadóiMóra Könyvkiadó
OSIRIS Kiadó KFT.
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1974)
Kossuth-díj (1996)
Prima Primissima díj (2005)
Lázár Ervin aláírása
Lázár Ervin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Ervin témájú médiaállományokat.

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete

Vörösmarty téren (Budapest, 1989. június 2.)
Lázár Ervin sírja Budapesten a Farkasréti temetőben

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. „Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre. Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem” – emlékezett vissza.[1]

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).[2]

Első gyermeke Lázár Zsófia, aki az ELTE BTK angol-olasz szakán végzett, édesanyja Király Erzsébet irodalomtörténész.

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Művészete

„

„Valójában Lázár Ervin életművének jelentős hányadáról elmondható, hogy meseszerű, de az is, hogy ott van benne a mágikus, mitikus (…) Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást.”

[3]

”

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

Művei

  • A kisfiú meg az oroszlánok. Meseregény; Móra, Bp., 1964
  • Csonkacsütörtök. Elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Egy lapát szén Nellikének (1969)
  • A nagyravágyó feketerigó; szöveg Lázár Ervin, rajz Réber László; Móra, Bp., 1969
  • A fehér tigris (regény, 1971)
  • Buddha szomorú (1973)
  • A Hétfejű Tündér (mesék, 1973)
  • Öregapó madarai; szöveg Lázár Ervin, rajz Balogh Péter; Móra, Bp., 1974 (Bölcs bagoly)
  • Bikfi-bukfenc-bukferenc; Móra, Bp., 1976
  • Menjünk Bergengóciába! Műsorok általános iskolásoknak; szerk. Mezei Éva, rendezői utószó Bükkösdi László; NPI, Bp., 1977 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Berzsián és Dideki (mesék, 1979)
  • Gyere haza, Mikkamakka!; Móra, Bp., 1980
  • A Masoko Köztársaság; Kozmosz Könyvek, Bp., 1981
  • Szegény Dzsoni és Árnika (mese, 1981)
  • Povero Gioni e Arnica /Szegény Dzsoni és Árnika/ (mese, olaszra ford. Gaetano Minuta); Città Nuova Editrice, 1984
  • A Négyszögletű Kerek Erdő (gyermekregény, 1985)
  • Tuvudsz ivígy?; ill. Kecskeméti Kálmán; Szépirodalmi, Bp., 1987
  • December tábornok; ill. Tettamanti Béla; IPV, Bp., 1988
  • Bab Berci kalandjai (gyermekregény, 1989)
  • A Franka cirkusz (hangjátékok, 1990)
  • Lovak, kutyák, madarak. Történetek állatokról; ill. Dolnik Miklós; Vario, Bp., 1990
  • Lázár Ervin–Varga Domokos: Olvasókönyv. Magyar nyelv és irodalom. Általános iskola 3. osztály; Tankönyvkiadó, Bp., 1992
  • A manógyár; ill. Faltis Alexandra; Századvég, Bp., 1993
  • Hét szeretőm. Válogatott novellák; vál., szerk. Domokos Mátyás; Osiris-Századvég, Bp., 1994 (Osiris-Századvég könyvtár. Irodalom)
  • Lázár Ervin–Varga Domokos: Olvasókönyv az általános iskola 4. osztálya számára; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1994
  • A hétfejű tündér; 5. bőv. kiad.; Osiris, Bp., 1995
  • A Négyszögletű Kerek Erdő; 2. jav. kiad.; Osiris, Bp., 1995
  • Csillagmajor; Osiris, Bp., 1996 (Osiris könyvtár. Irodalom)
  • Kisangyal; Osiris, Bp., 1997 (Osiris könyvtár. Irodalom)
  • Hapci király (mesék, 1998)
  • Lehel kürtje (mesék, 1999)
  • Eredeti üzenet; Művészetek Háza, Pécs, 2000 + CD
  • A fázóművész; Kárpáti Tibor, Szeged, 2001
  • Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi; átdolg. Lázár Ervin; Osiris, Bp., 2001
  • A manógyár; 2., új mesékkel bőv. kiad.; Osiris, Bp., 2002
  • Tüskés varabin. Állattörténetek; Osiris, Bp., 2003
  • Les mains dans le goudron /Szurkos kezek/ (mesék, franciára ford. Anikó Sebestény); Editions Szkarabeusz; Bp., 2005
  • Magyar mondák; Osiris, Bp., 2005
  • Csillagmajor; 2. bőv. kiad.; Osiris, Bp., 2005 (Lázár Ervin munkái)
  • Lázár Zsófia–Lázár Ervin: Bogármese; Sanoma Media, Bp., 2006 (Nők lapja műhely)
  • Napló; szerk., jegyz. Ács Margit; Osiris, Bp., 2007
  • A kalapba zárt lány; Osiris, Bp., 2008
  • Sebő–Lázár Ervin: Erdei dalnokverseny; Helikon, Bp., 2008 (Hangzó Helikon) + CD
  • A másik télapó; Helikon, Bp., 2013
  • Bikfi-bukfenc-bukferenc; Móra, Bp., 2013 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
  • Dömdö-dömdö-dömdödöm; Móra, Bp., 2014 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
  • Foci; Móra, Bp., 2014
  • Gyere haza, Mikkamakka!; Móra, Bp., 2014 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
  • A Nyúl mint tolmács; Móra, Bp., 2014
  • A fába szorult hernyó; Móra, Bp., 2015
  • Lázár Ervin; vál. Vathy Zsuzsa, Komáromi Gabriella, szerk. Komáromi Gabriella; Napkút–PIM, Bp., 2015 (Hang-kép-írás)
  • The devil's horseshoe and other stories (Csillagmajor); angolra ford. Judith Sollosy; Corvina, Bp., 2015
  • A bolond kútásó. Válogatott novellák; vál., szerk., utószó Komáromi Gabriella; Helikon, Bp., 2016 (Helikon zsebkönyvek)
  • A valóság íze. Kötetben eddig meg nem jelent írások; gyűjt. Urbán László, szerk. Gacsályi József; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2016
  • A legkisebb boszorkány; Móra, Bp., 2016
  • A nagyravágyó fekete rigó; ill. Réber László; 3. felújított kiad.;Móra, Bp., 2016
  • A mese szeretet. Kötetben eddig meg nem jelent írások II.; szerk. Urbán László; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2017
  • Százpettyes katica. Mesék, mesenovellák, kiadatlan írások; Móra, Bp., 2019
  • Játék álarcban. Összegyűjtött novellák, 1957-1968; Helikon, Bp., 2019 (Lázár Ervin művei Novellák)

asdf

  • Várhidi Attila: Játsszunk színházat! Dramatizált népmesék, Lázár Ervin-, Móra Ferenc-mesék, sulikomédiák gyermekszínjátszó rendezőknek, pedagógusoknak és bábosoknak; Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1999 (Szín-játék-tár)

Filmográfia

Hangjátékai

  • Gyere haza Mikkamakka! (1975)
  • Nők, parasztudvaron (1975)
  • A fájós fogú oroszlán (1976)
  • Krimi (1977)
  • A hazudós egér (1977)
  • Zsebrádiószínház - A hangg (1979)
  • Rendhagyó baleset (1979)
  • Capriccio (1980)
  • Berzsián költő mennydörgős mennykövei (1981)
  • Szegény Dzsoni és Árnika (1981)
  • Lenn a kútban (1983)
  • Ó be szép az élet, s minden más madár (1987)
  • Utazás a vörös lovon (1989)
  • A legkisebb boszorkány (1990)

Díjai

Emlékezete

Lázár Ervin szobra (Budapest, Kerekerdő park, 2017)[5]

Kapcsolódó szócikkek

Származása

Lázár Ervin családfája
Lázár Ervin
(Budapest, 1936. május 5. –
Budapest, 2006. december 22.)

író, elbeszélő, meseíró

Apja:
Lázár István
(Pálfa, 1905. május 10. –
)

uradalmi ügyintéző

ref.

Apai nagyapja:
Lázár István
(Pálfa, 1883. március 7. – )

ev.

Apai nagyapai dédapja:
Lázár István

pálfai gazda

ev.

(szülei: Lázár István és Pleck Julianna)

Apai nagyapai dédanyja:
Kis Julianna
(Kajdacs – Sárszentlőrinc, 1925. április 30.)

ev.

(szülei: Kis Pál és Gyalog Julianna)

Apai nagyanyja:
Mányoki Erzsébet
(Pálfa, 1883. október 23. – 1912.)

ref.

Apai nagyanyai dédapja:
Mányoki István
(Pálfa, 1861. március 7. – Pálfa, 1942. június 2.)

ref.

(szülei: Mányoki István és Kovács Erzsébet)

Apai nagyanyai dédanyja:
Porteleki Julianna
(Pálfa, 1866. – Pálfa, 1949. május 2.)

ref.

(szülei: Porteleki József és Nagy Zsuzsanna)

Anyja:
Pentz Etelka 		Anyai nagyapja: Anyai nagyapai dédapja:
Anyai nagyapai dédanyja:
Anyai nagyanyja: Anyai nagyanyai dédapja:
Anyai nagyanyai dédanyja:

Jegyzetek

  1. ↑ Dömdödöm - 75 éve született Lázár Ervin
  2. ↑ Lázár Ervin életrajza Petőfi Irodalmi Múzeum
  3. ↑ [Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba. In Komáromi Gabriella: LÁZÁR ERVIN élete és munkássága, 2011, Osiris, 295. oldal]
  4. ↑ Porcelánbaba - PORT.hu-adatlap
  5. ↑ A szobortól jobbra lévő kő felirata (csupa nagybetűvel): „A szobrot állíttatta Ferencváros önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2017-ben nka
    Pintér Attila szobrászművész alkotása
    Társalkotó: Kontur András szobrászművész”

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Lázár Ervin témában.
  • Lázár Ervin a PORT.hu-n (magyarul)
  • Lázár Ervin az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  • Lázár Ervin profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
  • Lázár Ervin művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
  • Fejér Zsolt: Mikkamakka és a többiek. Szövegfeldolgozó munkafüzet Lázár Ervin meséje alapján; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1994
  • Dörnyeiné Bere Andrea: Olvasmánynapló Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő című meseregényéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005 (Olvasmánynapló-sorozat)
  • Jobbladák. Lázár Ervin hetvenedik születésnapjára, szívbéli cimboráktól; szerk. Gyutai Zsuzsanna; Novella, Bp., 2006
  • Mese Lázár Ervinről; interjú Marton Mária; Könyvmolyképző, Szeged, 2007
  • Vathy Zsuzsa: Életünk, halálunk; Helikon, Bp., 2008
  • Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet. Hagyomány és újítás Lázár Ervin elbeszélő művészetében; Kiss József, Bp., 2008
  • A nagyszederfa új hajtása. Emlékezések a Lázár Ervin Emléknapokon; Lázár Ervin Baráti Kör, Sárszentlőrinc, 2009 (Lázár Ervin füzetek)
  • Levelek Lázár Ervinhez. Mesés üzenetek gyerekektől; szerk. Tell Edit, Bakay Péter; Lázár Ervin Baráti Kör, Sárszentlőrinc, 2010 (Lázár Ervin füzetek,könyvek)
  • Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága; Osiris, Bp., 2011
  • "Szárnyas emberünk". Lázár Ervin-konferencia, 2012. november 12. Petőfi Irodalmi Múzeum; összeáll. Emőd Teréz; Napkút, Bp., 2013 (Káva téka)
  • Lázár Ervin; vál. Vathy Zsuzsa, Komáromi Gabriella, szerk. Komáromi Gabriella; Napkút–PIM, Bp., 2015 (Hang-kép-írás + CD)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lázár_Ervin&oldid=22750797”