Magyar Mezőgazdasági Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mezőgazdasági Múzeum szócikkből átirányítva)
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A Mezőgazdasági Múzeum barokk épülete és főbejárata a Vajdahunyad vára belső kertje felől (2011)
A Mezőgazdasági Múzeum barokk épülete és főbejárata a Vajdahunyad vára belső kertje felől (2011)
A múzeum adatai
ElhelyezkedésBudapest
Magyarország
CímXIV. kerület, Városliget, Vajdahunyadvár 1146
Alapítva1896
IgazgatóEstók János dr.[1]
Elhelyezkedése
Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Budapest)
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 59″
Térkép
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Mezőgazdasági Múzeum témájú médiaállományokat.
Barokk épület főcsarnok
Barokk épület főcsarnok csillárja
Természetvédelmi kiállítás
Erdészeti kiállítás
Erdészeti kiállítás
Lótenyésztési kiállítás
Mezőgazdaságtörténeti kiállítás
Alkalmi kiállítótér
Szarvasmarhakoponya

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, alapításától 1950-ig Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum[2] Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, országos szakmúzeum,[3] a főváros XIV. kerületében, a Városligetben, évente több százezer látogatóval. Egyes források szerint Európa legnagyobb mezőgazdaság-történeti gyűjteménye,[4] egyben valószínűleg a világ első (legkorábban alapított) mezőgazdasági múzeuma.[5]

Épületei[szerkesztés]

Az Alpár Ignác által tervezett különböző stílusú műemléki épületek a Vajdahunyad-vár épületegyüttesének részei. A múzeum a reneszánsz-barokk[6] és a gótikus épületcsoportot használja kiállítóhelynek, emellett gyűjteményraktárak és tudományos kutatóhelyek működnek bennük. A reneszánsz-barokk és a gótikus szárnyat a múzeum végleges épületének tervezésekor Alpár Ignác a kívülről észak-olasz reneszánsz stílusú, úgynevezett „összekötő épülettel” fűzte egy láncolattá, belülről egy épületté. A román épületcsoport nincs megnyitva a nagyközönség előtt, azt a múzeum kizárólag kutatási-tárolási célokra használja.

A váron belül egyedül a Jáki kápolna nem áll a múzeum kezelésében: annak fenntartója a római katolikus egyház.

A múzeum alaprajza ezen a hivatkozáson érhető el.

Története[szerkesztés]

Előzmények: a Kertészeti- és a Gazdasági Múzeum (1860-as évek–1896)[szerkesztés]

Magyarország évszázadokon át önállóan, majd a Habsburg Birodalomban is mezőgazdasági országnak számított. A múzeum létrejöttét megelőzte az úgynevezett Kertészeti Múzeum. Az 1860-as években a „Kertész Gazda” folyóirat indítványozta, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) székházában lévő pomológiai gyűjteményt fejlesszék múzeummá. A közvélemény és a magyar gazdák is támogatták az ötletet, 1869-ben pedig létrehozták a Kertészeti Múzeumot. Az OMGE ezt követően megkezdte egy általános gazdasági múzeum terveinek az előkészítését, különös tekintettel az ekkoriban nagy szerepet játszó világkiállítások értékes tárgyaira. Az előkészítési munkálatokat – beleértve külföldi múzeumok tanulmányozását – Máday Izidor végezte. 1871-ben így létrejött a Gazdasági Múzeum.[7]

Az intézmény 20 éven át működött, azonban gyarapodó gyűjtemény rendszerezett kiállításához nem álltak rendelkezésre alkalmas terek, és az intézmény finanszírozásával, illetve a szakembergárdával kapcsolatban is hiányosságok mutatkoztak. Ezekből az okokból kifolyólag 1891-ben az OMGE átadta a gyűjteményt a Földművelésügyi Minisztériumnak. Az múzeum anyagát 1891 és 1892 között Balás Árpád osztotta szét különböző gazdasági tanintézetek között. A kapott tárgyakért az intézeteknek nem kellett fizetniük. (Igen sok tárgy került a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiához, amelynek Balás Árpád ebben az időszakban igazgatója volt.) Megjegyzendő, hogy az így szétosztott anyag később nem került a Mezőgazdasági Múzeum tulajdonába.[8]

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum létrejötte (1896–1907)[szerkesztés]

Az 1896-os millenniumi ünnepségek idejére az OMGE ismét felvetette a múzeum gondolatát, hogy igyekezzenek emléket állítani a múlt és a jövő értékeinek, a magyar mezőgazdaságot is reprezentatív gyűjteménnyel mutassák be. 1896 januárjában az OMGE felterjesztéssel fordult a földművelésügyi miniszterhez a múzeum állami költségen történő megszervezése és fenntartása ügyében. A leendő múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án (13.352/1896. F.M.sz. rendelet) írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter.[9] A gyűjtemény létrehozásának céljaként azt nevesítette, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék”. A múzeum fenntartója a Földművelésügyi Minisztérium lett.[10]

A múzeumra a milleneumi ünnepsége lezajlása után az Alpár Ignác által tervezett úgynevezett „Történelmi Épületcsoportot” (azaz a mai Vajdahunyad várat) jelölték ki, az épületeket 10 aranykorona jelképes árért engedte át a főváros a múzeum intézményének. Maga a múzeum 1897. szeptember 12-én nyílt meg. Az épület azonban a kiállításnál felhasznált gyenge alapanyagok miatt néhány év múlva életveszélyessé vált, és már 1899. július 27-én be is kellett zárni, majd elbontani.[11][12]

A múzeum a bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72.-be költözött az úgynevezett Stern-féle bérházba (tervezte Schmahl Henrik, lebontották 1956-ban).[13] Ugyanakkor több művész, muzeológus, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár második megépítését szorgalmazta.[12] Kezdeményezésük sikerrel járt, és 1900-ban a magyar kormány döntése értelmében pénzügyi fedezet nyílt az új, végleges vár felépítésére.[14] A munkálatokat ismét Alpár Ignác irányította. 1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes. A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött az épületbe.[12]

A múzeum újranyitása (1907–1918)[szerkesztés]

Az éveken át tartó munkálatok után 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint – a megkoronázásának 40. évfordulójára Budapestre jövő – I. Ferenc József magyar király nyitotta meg az új múzeum kiállításait a nagyközönség előtt.[14]

A Földművelésügyi Minisztérium a múzeum feladatává tette mindannak bemutatását, „ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert- szőlő- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet”. Az első néhány évtizedben az intézmény leginkább olyan gyakorlati bemutató- és oktatóközpont volt, amelyben az érdeklődő a mezőgazdaság szinte minden ágazatában részletesen megismerhette a termelés korszerű eljárásait.

A múzeum első fellendülő periódusát az első világháború kezdetéig élte. Ebben az időszakban folyamatosan nőtt a látogatók száma, olykor meghaladta az évi 150.000 főt is. A múzeum sikerrel volt jelen a nemzetközi kiállításokon is tárgyaival. Az első világháború idején azonban anyagi forrásai lecsökkentek, dolgozóinak egy része katonai szolgálatot is töltött.[14]

A két világháború közötti időszak (1918–1945)[szerkesztés]

Az első világháborút követő infláció a gyűjteményeket nem nagyon tudta a múzeum tovább fejleszteni, új tárgyakat is csak adományozás révén tudtak szerezni.[14] Jelentős esemény volt ugyanakkor 1926-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének megalapítása a múzeum támogatására. 1933-ban megindult a múzeum modernizálása, átrendezése, és 1934. június 14-én megtörtént az új kiállítások ünnepélyes megnyitása.[15]

A múzeumot a második világháború során 1944-ben több bombatalálat érte, berendezésének jelentős része elpusztult.[16]

A szocializmus alatt (1945–1990)[szerkesztés]

A múzeum 1944 és 1949 között bizonytalan állapotban volt. A megsérült részek újjáépítésére 1950-ben került sor.[16] A helyreállítási munkálatok Hajós Alfréd vezetésével zajlottak.[12] Az 1951. február 12-i döntés értelmében a Vajdahunyadvár visszakapta eredeti rendeltetését, viszont a Természettudományi Múzeum Növénytári Osztálya „társbérlőként” beköltözött. Ez a helyzet 1981-ig állt fenn.[16] A múzeum fenntartója 1967-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt.[3]

A tudományos kutatásokat illetően jelentős előrelépések történtek az időszakban. Ezek közé tartozott a magyar agrártudományi bibliográfiák összeállítása (1952-től), a „A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei”-nek megindítása (1962-től), a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok című sorozat (1964), illetve a Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis nemzetközi agrártörténeti bibliográfia (1964-től). Az 1980-as években a magyar mezőgazdasággal összefüggő neves személyek életrajzait gyűjtötték össze először az egy kötetes Agrártörténeti életrajzok (1985),[16] majd a három kötetes Magyar agrártörténeti életrajzok (1987–1989) című lexikonokban.[17]

1959-ben létrejött a múzeum adattára, majd 1963-tól a múzeum bekapcsolódott a régészeti ásatásokba. Nagy fokú tárgygyűjtési utak indultak (szőlészeti munkaeszközök, növénymagok, állatcsontok, gép- és épületmodellek). 1961 és 1966 között átrendezték a kiállításokat a szocialista termelés bemutatására. 1970-től kezdték kiépíteni a vidéki tájházak, „filiálék” rendszerét, és felújították a Baráti Körök intézményét is.[18] Utóbbi támogatta A magyar élelmiszeripar története című szintézis megjelenését.[19][20] 1971-ben, a múzeum létrejöttének 75. évfordulóján rendezett szimpóziumon alapították meg a régészeti állattan (archeozoológia) világszervezetét (International Council for Archaeozoolgy).[21]

1978 és 1985 között teljes külső és belső felújítást végeztek a múzeumon, elsősorban az évtizedek óta elavult közműhálózatot cserélték ki. A munkálatok ideje alatt a múzeum nyitva tartott.[10] Az 1980-as években megújultak a kiállítások, és 1979-től megindultak a múzeumpedagógiai programok, és 1980-tól a nagyközönségnek szánt filmvetítések. Az országban található agrártörténeti műemlékek nyilvántartási kötelezettségéről egy 1977-es miniszteri rendelet döntött.[19] Erősödtek a múzeum külföldi kapcsolatai, elsősorban csehszlovák, dán, és NDK múzeumokkal. 1984-ben a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (AIMA) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum akkori főigazgatóját, Szabó Lórándot három évre elnöknek választotta meg.[3]

Az 1949-ben állami intézkedésből elvett 40.000 kötetes múzeumi könyvtár helyébe az évek során új könyvtár lett létrehozva, amely az 1980-as évekre már 80.000 kötettel rendelkezett.[22]

A rendszerváltás után (1990–napjaink)[szerkesztés]

A Mezőgazdasági Múzeumot – más hasonló intézményekhez hasonlóan – károsan érintették a rendszerváltás utáni forráskivonások. Az 1990-es években fel is merült a múzeum Vajdahunyad várából való kiköltöztetésének gondolata.[23] Két évtizeddel később, 2014-ben ismét felvetődött ez a Liget projekt kapcsán,[24][25] azonban napjainkig (2024) ez nem valósult meg.

A múzeum azonban ennek ellenére népszerű maradt a nagyközönség előtt. 1997-ben 128.000 főre tették a látogatók számát.[26] 1991-ben a Vajdahunyad várát műemlékké nyilvánították.[27]

Maga a múzeum régi (állandó) és új (időszaki) kiállításokkal, alkalmi programokkal kedveskedik a látogatóknak. Újabb kezdeményezései közé tartozik a blogos-[28] és a Facebookos formájú[29] megjelenés. Honlapja[30] folyamatos fejlesztés alatt áll, ezen többek közt az egyes gyűjteményekről is rövid összefoglalók olvashatóak.[31] Az elektronikus megjelenési formák nem szorították ki a nyomtatott kiadványokat sem: folyamatosan jelennek meg az újabb kutatások eredményei, de készülnek népszerű-ismeretterjesztő művek is.[32] A kiadványok a múzeum pénztárában vásárolhatóak meg. Régi könyvsorozatok újabb kötetekkel gyarapodnak (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok), új sorozatok indulnak (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai).

2013-tól a múzeum kezeli a bezárt (de nem elbontott) Malomipari Múzeum tárgy- és irategyüttesét.[33] 2016-tól a múzeumhoz tartozik a megszűnt Húsipari Múzeum tárgyanyaga is.[34]

Jelentősége[szerkesztés]

Mára a múzeum több százezer tárgyas gyűjteménye egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Itt található például az első, (1852-ben) Magyarországra került gőzlokomobil, továbbá számos, hazánkban, illetve külföldön gyártott mezőgazdasági eszköz és gép. Világhírű trófeagyűjteménye időrendi sorrendben mutatja be az egykor vagy még ma is világrekorder szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznó-trófeákat. A múzeum nagy értéke a 19. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekciója. Ugyancsak becsesnek tartják a szürkemarha-koponyák gyűjteményét, a remek kézműves lószerszámokat, a vadászfegyvereket, valamint a magyar szőlészet és borászat tárgyi emlékeit.

Vidéki kiállítóhelyek[szerkesztés]

A múzeum több vidékre kihelyezett kihelyezett kiállítóhellyel (filiálé) rendelkezik. Ezek a következők:

A múzeum feladatai[szerkesztés]

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum – más múzeumokhoz hasonlóan – sokrétű feladatot lát el. Múzeumi alapfeladata a mezőgazdaság tárgyi és írott emlékeinek gyűjtése, megőrzése, kutatása, bemutatása.

Gyűjtemények[szerkesztés]

Festett rózsaablak

A múzeum tárgy- és irategyütteseit gyűjteményeknek nevezik, tárolásuk raktárakban történik, kiállítva csak egy részük látható. Jelenleg (2023) a következő 39 gyűjtemény található a múzeum területén:[31]

  • Agrártörténeti Iratok Gyűjteménye (AI)
  • Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye (AM)
  • Agrobotanikai Gyűjtemény (AG)
  • Állatcsontgyűjtemény (ÁCS)
  • Állattenyésztési Gyűjtemény (Á)
  • Állattenyésztési Törzskönyvgyűjtemény (AT)
  • Archeobotanikai Gyűjtemény (AR)
  • Erdészeti és Faipari Gyűjtemény (E)
  • Eredeti Fényképek Gyűjteménye (EF)
  • Filmarchívum (FA)
  • Fogatolt Járműgyűjtemény (FJ)
  • Fonás-szövés Eszközei Gyűjtemény (FSz)
  • Fonotéka-gyűjtemény (F)
  • Fotónegatív és Diapozitív Gyűjtemény (FD)
  • Halászati Gyűjtemény (H)
  • Képzőművészeti Gyűjtemény (KM)
  • Kerámiagyűjtemény (K)
  • Kertészeti Gyűjtemény (KT)
  • Kézieszköz-gyűjtemény (KE)
  • Kéziratgyűjtemény (KI)
  • Kismesterségek-gyűjtemény (KIS)
  • Lószerszámgyűjtemény (LSz)
  • Makett- és Modellgyűjtemény (MM)
  • Méhészeti Gyűjtemény (M)
  • Mezőgazdasági Erő- és Munkagépgyűjtemény (MEM)
  • Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum (MMA)
  • Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteménye (MD)
  • Numizmatikai Gyűjtemény (N)
  • Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjtemény (PA)
  • Régészeti Gyűjtemény (R)
  • Regeszta- és Másolatgyűjtemény (RM)
  • Szakoktatás-történeti Gyűjtemény (SzO)
  • Személyi Emlékanyag-gyűjtemény SzE
  • Szőlészeti és Borászati Gyűjtemény (SzB)
  • Térképgyűjtemény (TK)
  • Termelőszövetkezetek és Állami Gazdaságok Gyűjteménye TSz
  • Textilgyűjtemény (T)
  • Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások regesztái) (UC)
  • Vadászati Gyűjtemény (V)

Kutatószolgálat[szerkesztés]

A gyűjtemények a múzeum vezetőinek írásos engedélyével kutathatók, a tevékenységet kutatószolgálatnak hívják. Kutatási időpontok (2023):

  • hétfő, szerda: 9-16 óra,
  • péntek 9-14 óra.

A kutatási szabályzat a múzeum honlapjáról letölthető.

Kiállítások[szerkesztés]

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó és időszaki kiállításokban tárja kincseit a nagyközönség elé. Tekintve azonban a több mint egy évszázad alatt összegyűlt tárgyak, iratok nagy mennyiségét, ugyanakkor a kiállítóterek korlátolt számát – a tárgyaknak csak egy részét tudja nyilvánosan bemutatni, a tárgyak jelentős része a gyűjteményi raktárakban van.

  • A múzeum állandó kiállításai (2024):
Kép Cím Épület Kép Cím Épület
A magyar mezőgazdaság története a Kárpát-medencében – a kezdetektől 1945-ig barokk épület, földszint Erdészet gótikus épület, földszint
A ló – Nemzeti lókiállítás barokk épület, emelet „Ahol víz van, hal is akad” (2022-ben nyílt új halászati kiállítás) gótikus épület, emelet
Kincsem – Imperiál: Híres magyar versenylovak barokk épület, emelet A magyar szőlő és bor Európában gótikus épület, pince
A vadászat aranykora Magyarországon gótikus épület, emelet
  • Időszaki kiállítások:
    • A múzeumban rendszeresek a valamilyen eseményhez vagy évfordulóhoz kapcsolódó időszaki kiállítások. Erről bővebb információt a múzeum honlapja szolgáltat.
  • Látogatási idő (2024):[35]
    • hétfő: zárva
    • kedd–péntek: 10:00 – 17:00,
    • szombat és vasárnap: 10:00 – 17:00.
  • Belépődíjak (2024):[36]
    • felnőtt: 2500 Ft,
    • gyermek és nyugdíjas: 1200 Ft.

Kiadványok[szerkesztés]

A múzeum kutatói a tárgyak gyűjtése és karbantartása, restaurálása mellett komoly publikációs tevékenységet is folytatnak. A múzeum kezdettől fogva számos kiadványt jelentett meg a magyar mezőgazdaság történetével kapcsolatban. A jelenleg kapható kiadványok a múzeum honlapján tekinthetőek meg, és a múzeum jegypénztárában vásárolhatók meg. Korábbi könyveik gyakran csak antikváriusi forgalomban fordulnak elő. A legnagyobb magyar elektronikus antikvárium honlapján számos ilyen mű érhető el.

Kiadványaiknak teljes listája Perjámosi Sándor 120 év kiadványai. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum nyomtatott önálló és időszaki kiadványai című tanulmányában olvasható (In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 2016–2017, A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kiadása, Budapest, 2017). A múzeum 1896-tól 2017-ig 260-nál több kiadványt jelentetett meg.[37] Egyéb áttekintés: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fontosabb kiadványai In: Agrármúzeológiai Füzetek I., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1980, 92-95. o.

Egyedi kiadványok[szerkesztés]
Műfaj Szerző, Cím Megjelenés évei Megjegyzés
(válogatás, időrendben)

(a kiadványok közül többnek ma már csak történeti értéke van, mivel nem létező kiállításokra, azok tárgyaira vonatkozik)

általános múzeumismertetők S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896-1956[38] 1956
(szerk.) Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve[39] 1986
Fehér György, Istvánfi Gyula, Oroszi Sándor: A 100 éves Mezőgazdasági Múzeum [40] 1996
Kovács Judit, Csók Márta: Látogass el hozzánk! Ismertető a Magyar Mezőgazdasági Múzeumról gyerekeknek[41] 2000
Rosch Gábor, Fehér György: A városligeti Vajdahunyadvár[42] 2007
katalógusok (összeáll.) Orbán László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum trófeái[43][44] 1961
Lippóczy Norbert: Szőlő és bor az ex libriseken[45] 1970
A magyar mezőgazdasági szakoktatás története című kiállítás tájékoztatója[46] 1971
kiállításvezetők A magyar baromfigazdaság[47] 1973
A magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításainak ismertetője[48] 1984
Mezőgazdasági Múzeum. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításainak vezetője[49] 1996
Oroszi Sándor: Természeti értékek természetvédelme[50] 1997
Oroszi Sándor: Erdészet[51] 1998
Bartosiewicz László: Az állatok háziasítása[32] 2000
Bányai József: Vadászat[32] 2005
Csoma Zsigmond, Fülöp Éva Mária, Molnár Erzsébet, Pálóczi Horváth András, Knézy Judit, Szatmári Sarolta, Takáts Rózsa: A magyar mezőgazdaság története a kezdetektől napjainkig[52] 2008
Szőllősy Gábor: A ló – Nemzeti lókiállítás[32] 2011
monográfiák Gerencsér Miklós: Mezei műhelyek[53] 1981
W. Nagy Ágota: „... Az időt okosan használni..." Szeder Fábián OSB 1784-1859”[54] 2000
Erdődy Gábor: Kossuth Lajos. A demokratikus polgári átalakulásért és a nemzeti önrendelkezés kivívásáért folytatott küzdelem vezéralakja[55] 2002
Csoma Zsigmond: Késő reneszánsz, kora újkori kertek és borok Erdélyben[52] 2009
tanulmánygyűjtemények, konferenciakötetek (szerk.) Oroszi Sándor: A magyar mezőgazdaság 1000 éve. Rövid áttekintés[56] 2000
(szerk.) W. Nagy Ágota: A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. Tudománytörténeti Konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Apáczai Csere János Enciklopédiája elkészültének 350. évfordulója tiszteletére[57] 2003
(szerk.) Estók János: Magyarország mezőgazdasága országos kiállításokon[58] 2005
(szerk.) Estók János – Farkas Gyöngyi: 1956 és a magyar agrártársadalom[59] 2006
(szerk.) Nagy Ágota: Járomfa, mozvány, nőtövény... A nyelvújítás során született szaknyelvünk "szokott és szokatlan" szavai - Konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója tiszteletére[60] 2009
(szerk.) Kőrösi Andrea, Szotyori-Nagy Ágnes: Szürkék, rackák, mangalicák. A 2013. november 25–26-án Matolcsi János tiszteletére rendezett nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata 2015
(szerk.) Estók János: Szapáry Gyula gróf, a sokoldalú politikus[61] 2023
művészeti albumok (szerk.) Tóth József: Hommage Alpár Ignác. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotóművészeti Tagozatának kiállítása Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2007[62] 2007 bizonyos tekintetben kiállítási katalógus, de fényképalbumként is tekinthető
Radics Boglárka: Groteszkek, kimérák, vízköpők: Séta a Vajdahunyadvár épületszobrászati elemei között[63] 2014
Múzeum a Városligetben. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2016 Angol nyelven is megjelent.
forráskiadványok (szerk.) Csoma Zsigmond, Oroszi Sándor: Bereczki Máté levelei[64] 1995
Sorozatszerű kiadványok[szerkesztés]
Szerző, Cím Megjelenés évei Műfaj Megjegyzés
A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete 1934–1968 több kötetes bibliográfia 8 kötet
Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 1957–1967 füzetsorozat 23 füzet
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962–napjaink folyóirat 25 kötet (2023)
Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 1964–napjaink könyvsorozat 14 kötet (2023)
Nemzetközi Agrártörténeti Bibliográfia 1964–2003 bibliográfiai könyvsorozat
Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból 1970–1987 folyóirat
Agrármúzeológiai Füzetek 1980–1984 füzetsorozat 3 füzet
Magyar agrártörténeti életrajzok 1987–1989 több kötetes bibliográfia 3 kötet
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai 2009–napjaink könyvsorozat 4 kötet (2023)
Múzeumpedagógiai Füzetek[32] 2010 füzetsorozat 12 kötet

Elektronikus megjelenés[szerkesztés]

A múzeum éve óta saját honlapot működtet (https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/). Ezen megtalálhatók többek között az aktuális nyitvatartási idők[35] és jegyárak[36] mellett az állandó[35] és időszaki kiállítások,[35] kisebb események[65] rövid bemutatói, de a korábbi kiállítások összefoglalói is visszakereshetők.[35] Emellett részletesen bemutatásra kerülnek a múzeum gyűjteményei.[31]

Itt lehet az érdeklődőknek múzeumpedagógiai programokra jelentkezni,[66] vagy a külső rendezvények céljára kiadható termeket átnézni.[67] A múzeum könyvtára[68] és fiókmúzeumai (keszthelyi Georgikon Majormúzeum,[69] tápiószelei Blaskovich Múzeum,[70] Lajosmizsei Tanyamúzeum,[71] Cecei Tájház)[72] önálló honlapokkal rendelkeznek.

A múzeum videóit YouTube felületen teszi közzé.[73] Jelen van a Facebook közösségi oldalon is.[29] Nagyobb lélegzetű bejegyzések számára blog felület alakított ki.[28]

Néhány számszerű adat a múzeumról[szerkesztés]

A múzeumban igen nagy mennyiségű műtárgyat és iratot őriznek. 1996-ban a múzeum egyik kiadványa kb. 110.000 darabra becsülte csak a műtárgyak számát, iratok nélkül.[74] Ezek a szám az azóta eltelt 30 év alatt a tervszerű gyűjtések és adományozások miatt jelentősen növekedett. Néhány szám a teljesség igénye nélkül:

Műtárgyak:
Darabszám Név
kb. 17.000 20-21. századi növényi magminta[75]
kb. 9300 ásatásokból előkerült növényi magminta[76]
kb. 4000 mezőgazdasági vonatkozású numizmatikai tárgy (díjszalagok, pecsétnyomók, bárcák, jelvények)[77]
kb. 3500 szőlészettel kapcsolatos tárgy[78]
kb. 3000 állattenyésztéssel kapcsolatos tárgy[79]
kb. 2000 mezőgazdasági vonatkozású festményt és rajz[80]
kb. 1700 mezőgazdasági kézieszköz[81]
kb. 1100 kerámiatárgy[82]
kb. 1000 textília[83]
több száz mezőgazdasági gép (Keszthelyen)[84]
kb. 750 lószerszám[85]
kb. 600 mezőgazdasági vonatkozású, régészeti feltárásnál talált tárgy[86]
kb. 600 mezőgazdasági vonatkozású szobor[80]
kb. 300 vadászfegyver[87]
kb. 250 méhészettel kapcsolatos tárgy[88]
kb. 100 szekér és szán (Keszthelyen)[89]

Iratok, hangfelvételek, filmek:
Darabszám Név
kb. 250.000 agrártörténeti vonatkozású fénykép negatív[90]
kb. 106.000 fénykép a mezőgazdaság-technika történetével kapcsolatban[91]
kb. 60.000 agrártörténeti vonatkozású irat[92]
kb. 50.000 egyéb agrártörténeti fénykép (a fentiektől függetlenül) pozitív[93]
kb. 18.000 mezőgazdasági vonatkozású plakát és aprónyomtatvány[94]
több ezer mezőgazdasági vonatkozású filmfelvétel[95]
kb. 3500 mezőgazdasági témakörű diákdolgozat[2]
kb. 6000 térkép, ebből 124 kéziratos térkép[96]
kb. 2000 mezőgazdasági vonatkozású kézirat[97]
kb. 130 mezőgazdasági vonatkozású hangfelvétel[98]

Igazgatóinak listája[szerkesztés]

Balás Árpád, a múzeum első igazgatója

A lista forrásai:[99][100][101][102]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Munkatársak. mezogazdasagimuzeum.hu (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  2. ↑ a b https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/mezogazdasagi-muzeum-dokumentacios-gyujtemenye
  3. ↑ a b c Szabó Lóránd, i. m., 8. o.
  4. ↑ A magyar agrármúlt kincsestárának milleniumi kiállítása. „Mindig is érdekelt a múzeummendezselés” (interjú dr. Szatmári Saroltával, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyettesével) In: Mezőgazdaság, 2000. február 29. II. évfolyam 1. szám, 14. o.
  5. ↑ https://hazine.info/cairoagriculturalmuseum/
  6. ↑ Az épület északi oldala barokk – a főbejárattal –, déli, tó felőli oldala reneszánsz stílusú.
  7. ↑ Szabó Lóránd: 90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Kivonat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éves évfordulója alkalmából megjelenő tanulmányból In: Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tájékoztató és Műsorfüzete, VII. évfolyam, 1. szám, 1986. 1. o.
  8. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-foigazgatoi/sipeki-balas-arpad
  9. ↑ Szabó Lóránd, i. m., 2. o.
  10. ↑ a b Szabó Lóránd, i. m., 6. o.
  11. ↑ Szabó Lóránd, i. m., 2-3. o.
  12. ↑ a b c d https://pestbuda.hu/cikk/20210727_a_125_eve_alapitott_mezogazdasagi_muzeum_szamara_epitettek_fel_ujbol_a_vajdahunyadvarat
  13. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20220713_a_pesti_foutvonalak_epitesze_110_eve_halt_meg_schmahl_henrik
  14. ↑ a b c d Szabó Lóránd, i. m., 3. o.
  15. ↑ Szabó Lóránd, i. m., 4. o.
  16. ↑ a b c d Szabó Lóránd, i. m., 5. o.
  17. ↑ https://www.antikvarium.hu/index.php?type=search&ksz=Magyar%20agr%C3%A1rt%C3%B6rt%C3%A9neti%20%C3%A9letrajzok&oldalcount=1&reszletes=0&newSearch=1&searchstart=ksz&interfaceid=101
  18. ↑ Szabó Lóránd, i. m., 5-6. o.
  19. ↑ a b Szabó Lóránd, i. m., 7. o.
  20. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-balatoni-mihaly-dr-beke-gyorgy-a-magyar-elelmiszeripar-tortenete-40939-0
  21. ↑ Bartosiewicz László: Az állatok háziasítása. Kiállításvezető, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2000, 17. o.
  22. ↑ Szabó Lóránd, i. m., 6. o. Érdekesség, hogy a könyvtár már 1934-ben is kb. 35.000 kötetet tartalmazott. (A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum rövid útmutatója, Budapest, 1934, 4. o.)
  23. ↑ A Vajdahunyadvár mégis közgyűjtemény marad, Magyar Hírlap, 1993. dec. 23.
  24. ↑ https://www.napi.hu/ingatlan/nagy-dobas-keszul-budapesten-szivarognak-a-reszletek.585798.html
  25. ↑ http://nol.hu/kultura/mire-kell-a-vajdahunyad-vara-1463627
  26. ↑ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1997-11FD1/magyar-allam-tarsadalom-politika-14A60/oktatas-kultura-14F5C/nehany-muzeum-latogatottsaga-1503D/
  27. ↑ Mezőgazdasági tér-képek - Térhatású fotók a MMgM állandó kiállításairól 3D, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005, 1. o.
  28. ↑ a b https://mmgm.blog.hu/
  29. ↑ a b https://www.facebook.com/mezogazdasagimuzeum/
  30. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/
  31. ↑ a b c https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek
  32. ↑ a b c d e https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/kiadvanyok
  33. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/assets/kozerdeku-adatok/2013_evi_szoveges.pdf
  34. ↑ SZAKMAI BESZÁMOLÓ az NKA 204106/2144 pályázati azonosítószámú, A magyar húsmívesség története című időszaki kiállítás és kapcsolódó pedagógiai program megvalósításához. mezogazdasagimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2024. január 9.)
  35. ↑ a b c d e https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/informaciok/nyitvatartas
  36. ↑ a b https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/informaciok/jegyarak
  37. ↑ Perjámosi, i. m., 253-261. o.
  38. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/s-szabo-ferenc-a-hatvaneves-mezogazdasagi-muzeum-953889-0
  39. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-90-eve-552774-0
  40. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-100-eves-mezogazdasagi-muzeum-107879-0
  41. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/latogass-el-hozzank-947953-0
  42. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-varosligeti-vajdahunyadvar-344208-0
  43. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-aranyermes-trofeai-828856-0
  44. ↑ https://www.vadaszkonyv.com/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-aranyermes-trofeai-1961/
  45. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/szolo-es-bor-az-ex-libriseken-820503-0
  46. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-szakoktatas-tortenete-cimu-kiallitas-tajekoztatoja-827520-0
  47. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-baromfigazdasag-517281-0
  48. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-kiallitasainak-ismertetoje-150032-0
  49. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/mezogazdasagi-muzeum-894030-0
  50. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/termeszeti-ertekek-termeszetvedelme-424365-0
  51. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/erdeszet-424369-0
  52. ↑ a b https://www.antikvarium.hu/konyv/keso-reneszansz-kora-ujkori-kertek-es-borok-erdelyben-500816-0
  53. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/mezei-muhelyek-18066-0
  54. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/-az-idot-okosan-hasznalni-449521-0
  55. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/kossuth-lajos-273227-0
  56. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasag-1000-eve-268945-0
  57. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/a-magyar-mezogazdasagi-kerteszeti-erdeszeti-es-vadaszati-szaknyelv-kialakulasa-424382-0
  58. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/magyarorszag-mezogazdasaga-orszagos-kiallitasokon-366100-0
  59. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/1956-es-a-magyar-agrartarsadalom-424385-0
  60. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/jaromfa-mozvany-notoveny-420133-0
  61. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/kiadvanyok/szapary-gyula-grof-a-sokoldalu-politikus-reprezentativ-album-tanulmanykotet
  62. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/hommage-alpar-ignac-844717-0
  63. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/archiv/temp_articlebb1c
  64. ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/bereczki-mate-levelei-299482-0
  65. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/esemenyek
  66. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tanulas/hasznos-informaciok
  67. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/rendezvenyhelyszin
  68. ↑ http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/
  69. ↑ http://www.elmenygazdasag.hu/
  70. ↑ http://blaskovichmuzeum.hu/
  71. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/lajosmizse/
  72. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/cece/
  73. ↑ https://www.youtube.com/@mezogazdasagimuzeum/videos
  74. ↑ A 100 éves Mezőgazdasági Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1996, ISBN 963-709-224-2, 61. o.
  75. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/agrobotanikai-gyujtemeny
  76. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/archeobotanikai-gyujtemeny
  77. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/numizmatikai-gyujtemeny
  78. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/szoleszeti-es-boraszati-gyujtemeny
  79. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/allattenyesztesi-gyujtemeny
  80. ↑ a b https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/kepzomuveszeti-gyujtemeny
  81. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/kezieszkoz-gyujtemeny
  82. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/keramiagyujtemeny
  83. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/textilgyujtemeny
  84. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/mezogazdasagi-ero--es-munkagepgyujtemeny
  85. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/loszerszamgyujtemeny
  86. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/regeszeti-gyujtemeny
  87. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/vadaszati-gyujtemeny
  88. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/meheszeti-gyujtemeny
  89. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/fogatolt-jarmugyujtemeny
  90. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/fotonegativ--es-diapozitiv-gyujtemeny
  91. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/mezogazdasagi-munkaeszkoz-torteneti-archivum
  92. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/agrartorteneti-iratok-gyujtemenye
  93. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/eredeti-fenykepek-gyujtemenye
  94. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/plakat--es-apronyomtatvany-gyujtemeny
  95. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/filmarchivum
  96. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/terkepgyujtemeny
  97. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/keziratgyujtemeny
  98. ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/fonoteka-gyujtemeny
  99. ↑ S. Szabó, i. m., 121-132. o. (arcképekkel)
  100. ↑ Szabó, i. m., 33. o.
  101. ↑ Fehér György In: MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
  102. ↑ https://www.allattenyesztok.hu/mal-cikk/arcel-dr-estok-janos

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Museum of Hungarian Agriculture
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Mezőgazdasági Múzeum témájú médiaállományokat.
  • Magyar Mezőgazdasági Múzeum
  • S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896–1956, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1956.
  • (szerk.) Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1990, ISBN 963-0171-73-2
  • Szabó Lóránd: 90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Kivonat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éves évfordulója alkalmából megjelenő tanulmányból In: Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tájékoztató és Műsorfüzete, VII. évfolyam, 1. szám, 1986. (a lábjegyzetes hivatkozások erre a műre történnek)

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum tájékoztatója, Budapest, é. n.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője, Budapest, 1907.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője, Budapest, 1913.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid tájékoztatója, Budapest, 1933.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid leírása, Budapest, 1927. (különnyomat a Kísérletügyi Közlemények XXX. kötete 6. füzetéből)
  • Takács Imre: A Mezőgazdasági Múzeum rövid története, Budapest, 1959.
  • (főszerk.) Balassa M. Iván: Magyarország múzeumai. Múzeumlátogatók kézikönyve, Vince Kiadó Kft., Budapest, 2001, ISBN 963-9192-93-7
  • (összeáll.) Hernádi László Mihály: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei repertóriuma: 1962–1983, Szerzői kiadás, Pécs
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Mezőgazdasági_Múzeum&oldid=27140607”