Szláv mitológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szláv mitológia a régi szláv népek hitvilágának összefoglaló neve. A pogány szlávok mitológiájára vonatkozó hagyomány nagyon hiányos és homályos. Mitológiájuk és vallási hitrendszerük 3000 év alatt folyamatosan alakult ki és változott. A 6. században élő Prokopiusz a Kárpátok mögött élő szlávokról írván, megemlíti, hogy imádtak egy istent, a villám teremtőjét és valamennyi dolog legfőbb urát, akinek ökröket s egyéb állatokat hoztak áldozatul. A fátumot nem ismerik; veszélyes esetekben fogadalmat tesznek, melyet megmenekülésük esetén szigorúan megtartanak. Tisztelnek folyókat, nimfákat és számos más istent is. A 12. században élő Bosaui Helmold már más értelemben szól mitológiájukról. Szerinte a többalakú isteneken kívül, akik a mezők és erdők, öröm és búbánat fölött uralkodnak, a szlávok hisznek egy főistenben, aki a többi alárendelt istennek parancsol. E két adaton kívül csak istennevek maradtak fenn. Orosz istennevek: Perun (mennydörgés, talán a normannok Thorja), Volosz, Dazsbog, Sztribog stb. A magasabb istenek neveinek csakhamar nyomuk veszett, míg az alsóbb isteneké, az erdei és hegyi, a vízi és légi, a házi és udvari démonoké máig is ismeretes, noha ezek nevében idegen hatás (német, új-görög) nyilvánul. Ilyenek a délszlávoknál a Vilik, a keleti szlávoknál a Ruszalkák (nimfák); a Rojenicák és Szojenicák (születési és sors-szellemek), továbbá a Vámpirok, Hableányok, Koboldok stb. Az Elba és Odera közt lakó szlávok a hagyomány szerint hisznek a fény és a sötétség (Bjelobog és Cernobog) isteneiben, akik egymás nélkül nem tudnának fennállni, tehát ebben a kultuszban nem a keresztényi felfogásban lévő Isten-Sátán párosra kell gondolni, hanem egy afféle természeti tulajdonságokra, amik az évszakokban fontos szerepet töltenek be.

Szláv istenek és mitológiai alakok[szerkesztés]

  • Bannyik: a fürdő szelleme
  • Bjelobog: a fehér isten, fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban
  • Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa
  • blud: erdei, mezei gonosz kobold
  • bludicska: lidérc
  • bogatir: természetfeletti képességekkel bíró félisten
  • Csernobog: a fekete isten, a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban
  • dabog: ördög a déli szlávoknál (Dazsbogból ered)
  • Dazsbog / Khorsz: Szvarog vagy Víj fia, a gazdagság istene
  • domovoj: orosz háziisten, a ház védelmezője
  • Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége
  • hut: madárfejű szárnyaskígyó; a betegségektől és sorscsapásoktól védő, a gazda vagyonát gyarapító házi szellem
  • Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten
  • jagababa / babajaga: a szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány
  • Jarilo: a tavasz istene
  • Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás, fivérei: Scsek és Horiv, húga: Libegy
  • kikomora: élő személy éjszaka bolyongó, vérszívó lelke
  • lesij / ljeszij: az erdő szelleme, erdei emberrém
  • licar: az alakját időlegesen megváltoztatni képes, varázserejű férfi az orosz hiedelemvilágban
  • lojma: békatestű, nagy fejű, üveges szemű vízi szörny
  • mara: erdei asszonyrém
  • Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője
  • Morana: a tél és a halál istennője
  • oboroten: vámpír
  • Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre
  • polevik: mezei tündér, nimfa
  • Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval
  • Rarog / Szvarog: a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard, neve a nyugati szlávoknál Rarog a keletieknél Szvarog
  • rozsanyica: az újszülött női őse, kinek lelke tovább él az újszülöttben, és irányítja annak sorsát
  • ruszalka: erdei, mezei nimfa a keleti szlávoknál
  • Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene
  • Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene, a szelet a fiaként, külön istenként azonosítják.
  • Szugyenyica: a sors megszemélyesítője
  • Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene
  • Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza.
  • Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították
  • Veszna: a tavasz istennője
  • Vetru: a szél; Sztribog fia
  • Víj: az alvilág ura
  • víla: tündér a felhőkben, erdőkben, vizekben
  • vogyanoj: vízi emberrém
  • volkolak: farkasember

Mitikus uralkodók[szerkesztés]

Mondabeli cseh fejedelmek:

Uralkodó
Uralkodott
Névváltozat
Házastárs
Megjegyzés
Lech fej.: ? - ismeretlen
Čech fej.: ? Tschech ismeretlen
Bohemus fej.: ? - ismeretlen
Krok (* 667) fej.: ? Cracus, Crasus ismeretlen Čech fia.
Libuše fej.: ? Libuse Přemysl Krok leánya.
Přemysl, a szántóvető fej.: ?, †745 - Libuše Libuše férje.
Nezamysl fej.: 745, †783 - Hruba Přemysl és Libuše fia.
Mnata fej.: 783, †804 Mnaata Strezislava (*711) Nezamysl fia.
Vojen fej.: 804, †820 Wojen Blanka Mnata fia.
Vnislav (* 758) fej.: 820, †833 Unislaw Libuse Vojen fia.
Křesomysl fej.: 833, †851 Kresomysyl Ponislava Vnislav fia.
Neklan fej.: 851, †873 - ismeretlen Křesomysl fia.
Hostivít (* 820 k.) fej.: 873, †873 Gostivit, Hortivitus, Hostivait, Hostiwit, Hostivbit Miloslava Neklan fia.

A történelmi cseh uralkodókról lásd: Csehország uralkodóinak listája!

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Slavonian_mythology
A Wikimédia Commons tartalmaz Szláv mitológia témájú médiaállományokat.
  • Mitológiai ábécé (Gondolat Kiadó, 1978)
  • Keleti szláv regék és mondák (Móra Kiadó, 2003)