Az operaház fantomja (musical)

Az Operaház fantomja (The Phantom of the Opera)
musical
A Her Majesty's Színház, ahol a musicalt 1986-ban bemutatták
Eredeti nyelv	angol
Alapmű	Gaston Leroux Az Operaház fantomja című regénye
Zene	Andrew Lloyd Webber
Dalszöveg	Charles Hart Richard Stilgoe
Szövegkönyv	Richard Stilgoe Andrew Lloyd Webber
Fordító	Galambos Attila
Főbb bemutatók	1986 – London 2003 – Madách Színház (Budapest)
Díjak	Oliver-díj Tony-díj
weboldal IBDB
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Operaház fantomja témájú médiaállományokat.

Az Operaház fantomja Andrew Lloyd Webber musicalje, amely a francia Gaston Leroux regénye alapján készült. 1986-ban mutatták be Londonban, és azóta is műsoron van.

Webber Christine szerepét akkori feleségének, Sarah Brightmannek írta, aki a londoni és a Broadway előadásokon játszotta. A darabot Harold Prince rendezte, aki Webber Evita című musicaljét is színre vitte. A dalszövegeket Charles Hart írta, Richard Stilgoe néhány anyagának felhasználásával. Habár a musical vegyes fogadtatást kapott a kritikusoktól, hatalmas közönségsikere lett és a mai napig megy mind a West End-en, mind a Broadway-en, ahol a leghosszabb ideje futó musicalként 2006 januárjában megelőzte a Macskák című mussicalt. A musicalek történetében egyedülálló módon a 10.000. előadása 2012-ben volt.

Cselekménye

A mű főszereplője az Operaház fantomja és Christine Daaé. A fantom az operaház alatt él, mert az arca eltorzult, és nem mutatja meg magát senkinek. Egy zenei zseni, aki gyakran megijeszti az alkalmazottakat, például zongorajátékával. A sötétségből időnként felkísértő alakot az operaházban dolgozók gonosz szellemnek hiszik. A fantom, aki önmagát Eriknek nevezi, megismeri Christine-t, és halott apja sugallatára elkezdi énekelni tanítani, anélkül, hogy mutatkozna, az öltöző falán keresztül. Beleszeret a lányba, és féltékeny lesz a vőlegényére, Raoulra. Egy nap előjön a rejtekhelyéről, az arcát egy maszkkal takarja el. Christine-t a földalatti „lakásába” viszi. A lány meglátja az arcát, pedig a fantom nem akarja, hogy a kinézetével foglalkozzon, hanem, hogy önmagáért szeresse. Nem is akarja visszaengedni a lányt, mert attól tart, hogy nem az jön le többé hozzá. A fantom végül mégis belátja, hogy fel kell engednie. A lány, miután elmeséli Raoulnak, hogy látta a fantom arcát, nem tud szabadulni a fantomtól való félelemtől. Később, egy előadás alatt, Erik elrabolja Christine-t, és nem akarja elengedni. A megmentésére érkező Raoult elfogja és megzsarolja a lányt: vagy a felesége lesz, vagy Raoul meghal. Christine megcsókolja a fantomot, aki meghatódottságában elengedi mindkettőjüket. Christine és Raoul elmennek és később összeházasodnak. A fantom ott marad az operaházban, és pár nap múlva belehal szerelmének elvesztésébe, leugrik az operaház tetejéről. Végül Christine temeti el őt, úgy, ahogyan Erik kívánta.

Források

• Az Operaház Fantomja magyar produkció honlapja. Madách Színház, 2011. [2011. október 6-i dátummal az [azoperahazfantomja.hu eredetiből] archiválva].
• The Really Useful Group of Companies hivatalos The Phantom of the Opera] lapja (angolul)
• Volf Anna: Így készült Az operaház fantomja 1-7. rész, vivalamusical.hu - 2010. február 14–19.
• -zab-: Színház: Úri szabászat hozott anyagból (Az operaház fantomja), Magyar Narancs 2003/24. - 2003. június 12.

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Az operaház fantomja (musical) témában.

• Az operaház fantomja (2003) a Színházi Adattár adatbázisában
• Miklya Luzsányi Mónika: Szüfrazsettek, családanyák és Mária Magdolna Webbernél Kicsoda valójában az Operaház Fantomja?, mindennapi.hu - 2011. október 9.