Horváth Ferenc (labdarúgó, 1874)
| Horváth Ferenc | |||||||||
.jpg) | |||||||||
| Személyes adatok | |||||||||
| Születési dátum | 1874. szeptember 26. | ||||||||
| Születési hely | Söjtör, Magyarország | ||||||||
| Halálozási dátum | 1932. december 8. (58 évesen) | ||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||
| Poszt | fedezet | ||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
| Nemzeti játékvezetés | |||||||||
| |||||||||
| Nemzetközi játékvezetés | |||||||||
| |||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
.svg){kind=small}
Horváth Ferenc, Horn (Söjtör, 1874. szeptember 26.[1] – Budapest, 1932. december 8.)[2] magyar labdarúgó, sportvezető, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, székesfővárosi számtanácsos.[3]
Családja[szerkesztés]
Szülei Horvát János gépész és Rogács Ilona.[1] Felesége Lascher Elvira.[2]
Pályafutása[szerkesztés]
Játékosként[szerkesztés]
Az 1899-ben alakult Ferencvárosi Torna Club (FTC) alapító labdarúgója, csapatkapitánya. A Ferencvárosban összesen 10 mérkőzésen (8 bajnoki, 2 nemzetközi) szerepelt és 1 gólt szerzett (bajnoki).
Játékvezetőként[szerkesztés]
Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]
Az első hazai, önként vállalt bírók egyike. Az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzéseinek volt az FTC csapat-játékvezetője – ha saját csapatában nem játszott, akkor elfogadta a másik csapat meghívását. Játékvezetésből 1901-ben Stobbe Ferenc társaságában Budapesten, az MLSZ tanácsa előtt vizsgázott. 1904-ben lett az NB I játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1910-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 22.
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1904. május 22. | Amerikai úti pálya, Budapest | első NB I-es mérkőzése | MÚE–Fővárosi TC | 5 – 0 | Zárt kapus |
| 1910. május 22. | Amerikai úti pálya, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Terézvárosi TC–BTC | 3 – 3 | Zárt kapus |
Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]
1902–1910 között részese volt a magyar-osztrák válogatott mérkőzések maratoni találkozóinak.
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1904. június 2. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország 
|
3 – 0 |  Ausztria
|
barátságos | - | ||
| Összesen | 1 | mérkőzés | ||||||
Nemzetközi kupamérkőzések[szerkesztés]
Vezetett kupadöntők száma: 1
Osztrák labdarúgókupa[szerkesztés]
Az osztrák kupát kiíró bizottság felkérésére az egyik elődöntő mérkőzést vezethette.
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény |
|---|---|---|---|---|
| 1901. november 4 | Kijelölt pálya, Bécs | egyik elődöntő | Vienna Cricket–Wiener AC | 4 – 2 |
Sportvezetőként[szerkesztés]
A sportág fejlődését elősegítő egyik aktivista, aki javasolta, hogy a klubok szövetségbe egyesüljenek. Az 1901. január 19-én a szavazáson a Ferencvárosi TC-t Kárpáti Béla társaságában képviselte. A megalakult Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) első elnökségének főtitkára (1901–1902). Kidolgozta az MLSZ első szabályzatát. Összeírták a bírókat, akiket előbb az MLSZ tanácsa, majd Intézőbizottsága a küldött.1903-ban az első Bírói Bizottság tagja. Az első bíróvizsga időpontja 1901. augusztus 10.
Gillemot Ferenc az MLSZ első alelnöke 1901. február 17-én az induló első bajnokság előtt egy nappal, február 16-án mutatta be a játékszabályokat. A szabályokat a Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) futballsportosztálya dolgozta ki az angol futball szövetség által kiadott Referees Chart alapján. Az MLSZ tanácsa a kidolgozott szabályokat elfogadva, stiláris változtatásokra visszaadta a kijelölt bizottságnak – tagjai Gillemot Ferenc, Horváth Ferenc, Füzeséry Árpád, Bartos Károly – voltak.
Írásai[szerkesztés]
- A modern hazai sportújságírás egyik úttörője. Írásai 1903-tól folyamatosan jelentek meg, a Sport-Világban, a Nemzeti Sportban. 1910-től előbb társszerkesztője, majd szerkesztője a Sport-Világnak
- 1926-ban megjelent A professzionizmus bevezetése feltételeire és módozataira nézve a magyar labdarúgó érdekeltségek között létrejött megállapodások – munkája.
Szakmai sikerek[szerkesztés]
1910 végén az MLSZ tízéves. A jubileumi díszközgyűlésen Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferencnek a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Söjtöri római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 62/1874.
- ↑ a b Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2787/1932.
- ↑ Nemzeti Sport, 1932. december 13.
Források[szerkesztés]
- Nagy Béla: Fradisták – Portréalbum 1. Budapest: Ferencvárosi Torna Club. 1979. ISBN 0719000084179
- Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
- (1969) „újságcikk”. Játékvezető 1969. X. évfolyam.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Horváth Ferenc - www.ftcbk.eu. [2009. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
- Horvath Ferenc. elte.hu. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
- Horváth Ferenc. World Referee. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
- Horváth Ferenc. footballzz.com. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
- Horváth Ferenc. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
